A magyar tudomány napja alkalmából az ellentmondásokra is rá kell világítani.
Minden jelentős nemzetközi rangsorban szerepel a Szegedi Tudományegyetem. A tudományos és innovációs rektorhelyettest, Varró Andrást a magyar tudomány ünnepéről, a kutatók hazai és nemzetközi megítéléséről is kérdezte a Délmagyarország Napilap – a cikket a delmagyar.hu portálja idézi.
A magyarországi tudomány nemzetközileg fontos eredményeket ért és ér el. Magyarországon a széles körű közvéleménynek is pozitív a véleménye a tudományról, itt a tudósokat, a kutatókat nagyra becsülik. Ennek hagyományai visszanyúlnak az Osztrák–Magyar Monarchia idejére, amikor mi már európaiaknak érezhettük magunkat, a körülöttünk lévő országok viszont még csak küzdöttek európai identitásuk kialakításával – emelte ki a professzor.
A rendszerváltozás óta a tudomány nem kapja meg azt a támogatást, amelyet a szabadon választott parlamenttől, képviselőktől meg kellene kapnia. A diktatúrával szemben ennek a korszaknak az a nehézsége, hogy a politikusok négyéves ciklusokban gondolkodnak, nem tekintenek előre, nem jutnak közös nevezőre legalább a magyar tudomány finanszírozásának jelentőségét illetően. Így annak támogatottsága visszafelé csúszik, jobb esetben stagnál.
Ráadásul – tette hozzá Varró András – a kormányzat által indítható pályázati források elosztása sem mindig tükrözi az intézményeknek a tudomány nemzetközi világában elfoglalt helyét. Az SZTE és az SZBK legutóbb nem az eredményességének megfelelően részesült például a célzott alapkutatásra fordítható TÁMOP pályázati forrásokból – mondta a rektorhelyettes, aki kihangsúlyozta azt is, hogy a magyar tudomány napja alkalmából az ellentmondásokra is rá kell világítani.