• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sikerlista vagy illúzióvesztés – terítéken az egészségügy

Lapszemle 2023.11.17 Forrás: MedicalOnline
Sikerlista vagy illúzióvesztés – terítéken az egészségügy

Sikerek és kudarcok harminchárom éve – így látják a volt miniszterek az egészségügy helyzetét és egykori saját szerepüket.

A Medicina Fórum hagyományainak megfelelően ismét egy asztalhoz ültették az ágazatot irányító ex-minisztereket és államtitkárokat, akiket az elmúlt 33 év sikerei és kudarcai mellett a Semmelweis-tervről és a jövőről is faggattak. Az asztal mellől hiányzott Surján László, Csehák Judit, Horváth Ágnes, Székely Tamás és Zombor Gábor - írja a MedicalOnline a Magyar Kórházszövetség által rendezett 46. Medicina Fórum konferencia és miniszteri - államtitkári csúcstalálkozóról szóló tudósításában. 

A hálapénz kivezetését tartotta az elmúlt 33 év legsikeresebb mozzanatának Rácz Jenő – akinek válaszait a moderátor olvasta fel –, de mégsem volt teljes az öröm, mert nincs helyette a munkára sarkalló ösztönző. A legnagyobb kudarc a járóbeteg-ellátás elérhetetlenné válása a volt miniszter szerint.

Túl kevés szerep jut az orvosnak, pedig ő a rendszer legfőbb „hatékonysági tényezője” – fogalmazott Mikola István, aki a méltatlanul „kivégzett” 2001. évi CVII. törvény elfogadását említette az évtizedes  eredmények között, amely az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szólt.

Siker az EESZT, kudarc a járulékfizető alapú rendszerre való átállás, amelyre sem kulturálisan, sem gazdaságilag nem volt felkészülve a társadalom – vélte Szócska Miklós, míg Nagy Anikó, aki alig néhány hónapig volt államtitkár, a kórházak állami tulajdonba vételét sorolta a sikeres, míg finanszírozási rendszer helyzetének rendezését a sikertelen kategóriába. Szócskával ellentétben a társadalombiztosítási rendszerre való átállást, és az egységes közegészségügyi rendszer kialakítását értékelte eredménynek Kökény Mihály, és az irányított betegellátási rendszer elsorvadását sajnálta leginkább.

Krízisálló a magyar egészségügy – jelentette ki Horváth Ildikó, aki államtitkárként szinte láthatatlanná vált Kásler Miklós ágazatot felügyelő miniszter mellett. Kudarcként említette, hogy három évtized alatt sem sikerült kiaknázni a népegészségügyben, a megelőző szemléletű orvoslásban rejlő lehetőségeket. A népegészségügyi szemlélet dezorganizációja Gógl Árpád volt miniszter szerint is problémás.

Míg Takács Péter a Bokros-csomag egészségügyet sújtó intézkedéseit említette a negatívumok között, Ónodi-Szűcs Zoltán saját sikertelenségének azt tartotta, hogy későn ismerte fel, hogy munkája során 90 százalékban a médiából előkerülő problémákkal volt kénytelen foglalkozni.

Ágazatvezetőként Rácz Jenő a sürgősségi ellátásban elért szakmai-politika  konszenzusra volt a legbüszkébb, Gógl Árpád a rezidensképzés bevezetésére, a háziorvoslásra épülő alapellátás kialakítására, a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadására, és az uniós csatlakozás előkészítésére. Kökény Mihály első ciklusában az egészségügyi törvény megalkotását az otthoni szakápolás és hospice-ellátás társadalombiztosításba való befogadását említette büszkeségre okot adó eredményként, második ciklusában viszont markánsabban kellett volna foglalkoznia az ápolási kérdésekkel, az ápolásbiztosítással – ismerte el az adósságot.

A politikusok orvosnak tartanak, orvosok politikusnak, eredmény, hogy így mindkét nyelvet jól beszélem – reflektált a személyes kudarcok és sikerek említését firtató kérdésre Takács, vele szemben Ónodi-Szűcs éppen azt említette, hogy nem sikerült megértetni a döntéshozókkal, hogy tervei a betegek érdekeit szolgálnák.

További részletek a MedicalOnline-on

Legolvasottabb cikkeink