• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sinkó Eszter: Elég az alapellátási projektekből

Lapszemle 2020.07.31 Forrás: medicalonline.hu
Sinkó Eszter: Elég az alapellátási projektekből

A tehetetlenkedés azért sem értelmezhető, mert a szakpolitika és az alapellátás szereplői között egyetértés született abban, merre kell előrelépni.

Cselekedetekre kell váltani az eddigi projektek, kísérletek eredményeit, semmi értelme a helyben toporgásnak – mondja a MedicalOnline-nak Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, akit az alapellátás kilátásairól kérdeztek.

Politikai kockázattal nem jár, és a költségvetés számára a praxisközösségek elindítása a „számítási hibahatáron belüli” összeget emésztene fel csupán, ha a döntéshozók végre érdemi lépésekre is elszánnák magukat az alapellátásban, amely régóta ott áll a kormányzati kommunikáció középpontjában – szögezi le az egészségügyi közgazdász, aki szerint a tehetetlenkedés azért sem értelmezhető, mert úgy a szakpolitika, mint az alapellátás szereplői között egyetértés született abban, merre kell előrelépni.

– A kormány már 2012-ben érzékelte a beavatkozás szükségességét, erre utal az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (Svájci-projekt) 2012-es elindítása, az Alapellátási törvény 2015-ös elfogadása, vagy a praxisok fix finanszírozásának több éven át folytatott, tendenciózus emelése – emlékeztet Sinkó Eszter. Hozzáteszi ugyanakkor azt is, hogy a törvényhez kapcsolódó rendeletek összességét máig nem prezentálta teljes számban a szakpolitika, és ami elkészült ezek közül, azokat sem övezte kiérlelt szakmai konszenzus.

Teljes egyetértéssel támogatja a szakma az Országos Alapellátási és Módszertani Központ létrehozását, a szakpolitika részéről pedig már Ónodi-Szűcs Zoltán is szorgalmazta az OALI önálló utódjának felállítását; a szándékot ebben a ciklusban megerősítette az egészségügyért felelős miniszter.

– Nincs vita abban sem, hogy bővíteni kell az alapellátásban elérhető szolgáltatások körét, a lakóhelyközeli ellátások irányába haladva – sorolja tovább a közös pontokat.

Válságforgatókönyvet is kidolgozott az „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című (EFOP-1.8.0.- VEKOP-17-2017-00001) kiemelt projekt finanszírozási munkacsoportja – tájékoztat a team tagjaként Sinkó Eszter. – A különböző uniós és hazai forrásból támogatott programok keretében eddig mintegy ezer háziorvos dolgozott valamilyen modellprogramban egy-egy csoport tagjaként. Javaslatunk alapja 2021-re vonatkozóan, hogy durván hatszáz háziorvossal induljunk el országosan, olyanokkal, akik szívesen dolgoznának több praxist tömörítő közösségben, s amelynek a munkáját támogatja gyógytornász, dietetikus, és pszichológus. Továbbiak a cikkben

Legolvasottabb cikkeink