Sinkó Eszter: "Én sem szüntetném meg a kis vidéki kórházakat"

Jelentős felzúdulás lett abból, hogy múlt hét elején Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Magyar Időknek adott interjújában azt mondta, pénzügyi szempontból anarchia és rendszerszinten szabálytalan működés jellemzi a magyar egészségügyet. A Magyar Narancs csütörtöki lapszámában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal próbálja értelmezni az ÁSZ-elnök nyilatkozatát. A szakember elmondja, mennyi pénz hiányzik az egészségügyből, miért termelődik folyamatosan újra a kórházi adósságállomány, mit lehet kezdeni a hálapénzzel, és hogy érdemes-e leváltani a kórházigazgatókat. Egy rövid ízelítő:

Magyar Narancs: Az ÁSZ szerint a szabályos gazdálkodás nem pénz kérdése.

Sinkó Eszter: Szerintem sem, csak akkor orvosszakmai eljárásrendeket tessék készíteni és betartatni a kórházakkal, akkor majd kiderül, hogy a betegek mennyi szolgáltatást nem kapnak meg. Az ugyanis elfogadhatatlan, hogy olyan tevékenységek hiányoznak, amelyek a betegek túlélési esélyeit növelnék. Például az infarktuson átesett betegek egy hónapon belüli kórházi halálozása szerencsésen javul, ellenben az egy éven belül meghalt betegek száma már nem csökken érdemben, mivel hiányzik a járóbeteg formában elérhető rehabilitációs szolgáltatás, és nincs megfelelő nyomon követése sem a betegeknek.

(...)

MN: Az ÁSZ elnöke három lehetséges utat vázolt fel a rendszer átalakításához, az első a kancellária-rendszer bevezetése. Miben segítené ez az átalakulást?

SE: Ezer sebből vérzik az egészségügyi ellátórendszer, és az, hogy beleillesztünk még kancellárokat, nem segít. Hibás útválasztás volt, hogy a kormány államosított, és az is, hogy egyre kevesebb hatáskört hagy meg a kórházigazgatóknál. Az államosítás előtt sokkal kevesebb adósság keletkezett, mint most. Sok egészségügyi intézményt újítottak meg az elmúlt években, főként vidéken és főként uniós forrásból. De az új infrastruktúrát üzemeltetni is kell, és az sokkal drágább – a megnövekedett költségeknek viszont nincs forrásuk a rendszerben. Kerültek ugyan friss pénzek az egészségügybe, de elsősorban béremelésekre, a még nagyobb humánerőforrás-krízis elkerülése érdekében, és ez rendben is van. Az viszont nincs, hogy másra nem jut. Egy pénzügyi vezető – egy kancellár – nem tudja átlátni, hogy egy betegnek milyen ellátásra van szüksége, az az orvosok feladata.

(...)

MN: Akkor mégis miért ördögtől való a kórházak bezárása?

SE: Mert politikai veszteséget okoz. A kormánynak egyensúlyoznia kell, ha átalakít. Cizelláltabb kórházi ellátórendszert kell kialakítani, a kis kórházakban is ki lehet alakítani olyan szolgáltatási portfóliót, amely az ottani lakosság körében biztonságérzetet kelt. Rá­adásul vidéken nagy probléma a kórházakba való eljutás, ezért a kormány helyében én sem szüntetném meg a kis vidéki kórházakat, csak szűkíteném a funkciójukat. A drágább ellátást magasabb szinten kell megszervezni, de az olcsóbbat közel kell vinni a betegekhez.

A teljes interjúját a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.