Skandináviába is mennének az orvosok a törvény miatt

Nincs pontos adat arról, hány orvos dolgozik a magyar közellátásban, de nagyjából 20–25 ezren lehetnek. Azzal viszont mindenki egyetért, hogy ha az egyébként is hosszú évek óta humánerőforrás-hiánnyal küzdő ellátórendszerből újabb 5 ezer orvos eltűnik, annak katasztrofális következményei lesznek. Ez a szám természetesen nincs kőbe vésve; ahogy Szabad Zoltán fogalmazott, ez nem olyan, mint ha ügyvédi letétbe helyezné valaki a felmondását, vagyis biztosan lesz, aki meggondolja magát és aláírja az új szerződést, írja a magyarnarancs.hu. Ámbár az is elképzelhető, hogy ha a körülmények nem változnak, a jelzettnél is többen hagyják el a közfinanszírozott ellátást, vagy magát az egészségügyet. A MOSZ október vége óta gyűjti az ún. rendszerelhagyási szándéknyilatkozatokat, és náluk is összegyűlt több mint 5 ezer ilyen dokumentum, de azt nem tudni, mekkora az átfedés a kamara felmérésében résztvevőkkel. Szabad Zoltán szerint, ha 2–3 ezer orvos kilép januárban a rendszerből, az is több mint az összes orvos 10 százaléka. „Háromezer orvost öt-hat év alatt lehet pótolni, de csak akkor, ha vannak a rendszerbe újonnan belépők."

A MOSZ ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók körében végzett felmérése szerint viszont ez egyre nehezebb lesz. Az új törvény hatására ugyanis megduplázódott azon hallgatók száma, akik külföldre mennének – az igazán ijesztő adat viszont a pályaelhagyók száma: ez eddig átlagosan évente 1,7 százalék körül mozgott, most viszont megnégyszereződött. Évente nagyjából ezer orvost képeznek Magyarországon, s ha az újonnan a rendszerbe lépők száma egyre csökken, a 3 ezer orvost még nehezebb lesz pótolni. „Ezt a kormányzatnak is látnia kell – figyelmeztet Szabad Zoltán –, muszáj ezzel kezdeni valamit, hiszen ekkora orvoshiány még az egészségügy normál működésében is óriási zavart okozna, nemhogy a koronavírus-járvány kellős közepén."