Soha nem hiányzott ennyi ember a magyar munkaerőpiacról

Több mint 80 ezer munkavállalóra lenne szükség azonnal a magyar gazdaságban - tűnik ki a KSH friss adataiból. A valós szám természetesen ennél magasabb lehet (ez csak a bejelentett munkahelyeket tartalmazza), és az üres álláshelyek száma folyamatosan növekszik. Nem csak a versenyszféra van nehéz helyzetben, hanem olyan ágazatok is, mint az oktatás vagy az egészségügy. Habár egyre több vállalat úgy érzi, hogy a termelésének a növekedését korlátozza a munkaerőhiány, egyelőre a magyar gazdaság növekedését támogatja a jelenség, miután ennek hatására kifejezetten gyorsan növekednek a keresetek, így a fogyasztás is. Azonban a bérrobbanás egyre nehezebb helyzetbe hozza a vállalatokat, ha nem nő ezzel párhuzamosan a termelékenység - írja a portfolio.hu.

Tavaly október és december között 83 400 üres álláshelyet tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 14%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat. Az előző negyedévhez képest mérsékelt csökkentést láthattunk, azonban ezt döntően szezonális hatások okozzák. A versenyszférában több mint 60 ezer dolgozóra lenne szükség, miközben a költségvetési szektorban 20 ezer képzett munkavállaló kellene a statisztikai hivatal adatai szerint. A 80 ezres szám azonban sokkal kisebb lehet annál, mint ahány dolgozóra valóban szüksége lehet a magyar gazdaságnak. A Portfolio becslése szerint akár 300 ezer képzett munkavállaló is hiányozhat, de még az óvatos számítások is legalább 200 ezer fővel kalkulálnak.

...

A munkaerőhiány az állami szférában is egyre meghatározóbb jelenség. Az oktatásban több mint 4 ezer betöltetlen álláshely van (10%-os növekedés éves alapon), az egészségügyből pedig 8600-an (21%-os növekedés) hiányoznak hivatalosan. 

A friss adatok némi enyhülést mutatnak az üres álláshelyek tekintetében (döntően szezonális hatások miatt), ugyanakkor továbbra is azt jelzik, hogy a munkaerőhiány a magyar gazdaság legsúlyosabb problémája, amire megoldást kell találni. A rekordmagasságba emelkedő foglalkoztatás és a történelmi mélységben lévő munkanélküliségi ráta azt sugallja, hogy újabb reformok szükségesek, amelyek az inaktív rétegeket segítenének a munkaerőpiacra terelni, támogatják a közfoglalkoztatottak elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedést (képzés), vagy éppen megoldást jelentenek a területi problémákra (Nyugat-Magyarországon teljes foglalkoztatás, Kelet-Magyarországon jelentős munkanélküliség). Ellenkező esetben az egyre feszesedő munkaerőpiac hatására kitartó gyors béremelkedés egyre több vállalatot hoz nehéz helyzetbe, ha a termelékenység növekedés nem tart lépést a bérekkel.

További részletek a cikkben.