Sok lesz az ellátatlan ügyelet, ha kiesnek a trükközések

A Magyar Orvosi Kamara alapköveteléseiről írt nemrégiben Dr. Dávid Ferenc. Ennek kapcsán először azt szeretném leszögezni: a követelt 900 ezer forintos alapbér nyilvánvalóan bruttó összeg, mely a heti 40 órás munkaidőre vonatkozik, írja a nepszava.hu portálon dr. Weltner János sebész főorvos. 

Dávid meghatározandónak tartja, hogy szabályozzák a munkaidő felhasználását (munkahely, beteglátogatás, továbbképzés, stb.). Ezt, továbbá a túlóra, ügyelet, készenlét térítésének módját ma is szabályozza részben a jog, részben a kollektív vagy a vállalkozói szerződés. Gyakori, hogy a feladatokat, főként a túlmunkát és az ügyeletet vállalkozások mögé bújt helybéliek vagy a szomszédos munkáltató alkalmazottai teljesítik annak érdekében, hogy a közalkalmazottak ne lépjék túl a személyes munkaidőkereteket. Ha e trükközések kiesnek, akkor sok lesz az ellátatlan ügyelet.

Dávid Ferenc támogatja az „egy orvos, egy munkahely” gyakorlatának mielőbbi megvalósulását. De valószínű, hogy ahol most elnézik a távollétet munkaidőben, ott nincs is munka: a Teljesítmény Volumen Korlátból és más okokból sok ellátóhelyen van kihasználatlan kapacitás. A tulajdonos állam pedig képtelen mérethatékony infrastruktúrával felváltani a kivénhedt, felújításra sem alkalmas intézethálózatot. A munkaidő gazdaságos használata érdekében meg kell szüntetni azokat a kompetenciakorlátokat, amelyek az eredeti szándékkal szemben gyarapították a megfizetendő feladatokat. Ilyen pl., hogy a háziorvos nem jogosult bizonyos vizsgálatok, gyógyszerek és kezelések elrendelésére, vagy hogy a kiképzett szakdolgozók által ellátható egyes feladatokat (pl. idült sebek vagy a sztómák gondozása) OKJ-s képzés hiányában ugyancsak az orvosoknak kell végezniük. Az e-egészségüggyel jócskán csökkenthető lenne az időrabló adminisztratív teher is.

Dávid joggal helyteleníti, ha egy orvos állandóan pendlizik a munkahelyei között, de téved abban, hogy ez ellenőrizhetetlen. Minden állami és magán szolgáltató csak akkor kap működési engedélyt, ha névvel, pecsétszámmal megadja az alkalmazottak listáját. Ezek alapján ellenőrizhető, hogy ki, hol, hány helyen dolgozik. De tudjuk, hogy sem az állami, sem a magánegészségügyben nincs érdemi ellenőrzés.

A teljes cikk a nepszava.hu portálon olvasható.