Január óta nincs lobbitörvény, ami meg helyette van, azt a kormány nem tartja be.
Nyíltan elismerte egy fideszes politikus a múlt héten, hogy a parlamentben az ország érdekét felülírhatja egyes gazdasági csoportok haszna. Lapok és internetes bloggerek idézték Balsai Istvánt, az alkotmányügyi bizottság leköszönő elnökét, leendő alkotmánybírót: „a dohánylobbi erősebb volt". A cigaretta jövedéki adójának emelését megakadályozó javaslat állítólag mégsem a dohánylobbi, hanem a gazdasági minisztérium kezdeményezése volt.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a tárca kérte, hogy inkább vonják vissza az egészet, hogy aztán ősszel az adótörvények kapcsán alakítsanak ki egy közös álláspontot.
De nem ez az egyetlen törvény, amelynek alakulásánál legalábbis feltűnő a nagy gazdasági befolyás. A költségvetési szigorítások időszakában 20 milliárd forintot spórolt meg az alkotmányügyi bizottságnak a gazdasági tárcától érkező javaslata a dohányiparnak. Az idei és a jövő évre tervezett jövedéki adó emelésének elhalasztása kapcsán a Hírszerző arra hívta fel a figyelmet, hogy a Continental Dohányipari Zrt. - melynek felügyelő bizottsági tagja a fideszes Dancsó József - jól járt, a vita ugyanis csak ősszel folytatódik, az árak addig biztosan nem változnak, s ez csak idén 3 milliárdos kiesést jelent a költségvetésnek. Az eredeti elképzelést, amely csökkentette volna a cigaretta és a dohány közti árrést, felpuhította Hörcsik Richárd javasolta.
A gyógyszergyárakat sújtó különadót 12-ről 20 százalékra emelték, a kutatás-fejlesztési kiadások pedig csak 2010-re és csak 50 százalékig vonhatóak le az adóalapból. A javaslathoz az utolsó pillanatban két módosító érkezett, így az Égis és a Richter sokkal kedvezőbb helyzetbe került. A hipermarket adó néven elhíresült javaslat Lázár és Rogán Antal nevéhez fűződik.
A kiskereskedelem bruttó árbevétel-alapú különadójáról szóló törvény a többtucatnyi magyar tulajdonostárs kezében lévő CBA (tulajdonosai közismerten a Fidesz támogatói), Coop és Reál hálózatoknak kedvez, mert a tulajdonostárs vállalkozások bruttó árbevétele alapján kell fizetniük az adót. A külföldi tulajdonú hipermarketek a sávozás miatt a sokszorosát fizetik be a költségvetésbe, mint az - említett láncok.
Az egészségtelen ételekre kivetni szándékozott, a tervezettnél enyhébb népegészségügyi termékadó alól mentesülnek a legalább 25 százalék gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények, az alacsony cukortartalmú kakaóporok, feleakkora rátával adóznak a cukrozott üdítők és a sós snackek, így összesen 20 milliárdos bevételtől esik el a költségvetés. Ágh Péter (Fidesz) zárószavazás előtti módosító indítványával 500-ról 200 forintra csökkentette a sótartalmú ételízesítők adóját. Ugyanebben a témában Rogán Antal is nyújtott be módosítót, de az csak 100, és nem 300 forintos csökkentésről szólt. Mivel a gyorséttermekre nem is vonatkozik az eredetileg hamburgeradó néven futó, sokkal enyhébb chips adó, Lázár János ígéretet tett arra, hogy a gyorséttermeket majd egy külön rendelkezésben regulázza meg. A hamarosan benyújtandó, a gyorséttermi hálózatok élelmiszer-kereskedésére, valamint étel-előállítási és -árusítási körülményeire vonatkozó javaslatról a frakcióvezető a Hírszerzőnek azt mondta: a javaslatnak nem lesz hatása a költségvetésre, nem lesz adóvonzata.