Sokáig kísért a koronavírus

Olyan új betegségek alakulnak ki az érintetteknél, melyek a szívet, a veséket, a tüdőt, a májat, vagy akár a mentális egészségüket érintik.

Az akut fertőzés lezárultát követő időszakban a betegek 14 százalékánál alakult ki olyan állapot, amely kezelésre szorult: a posztakut szakaszt a fertőzés kezdete utáni 21. naptól számították a kutatók. Annál nagyobb volt az esély valamilyen új betegség kialakulására, minél idősebb volt az érintett, de a meglevő alapbetegségek, illetve a koronavírus miatti kórházi kezelés is növelték a rizikót, írja a MedicalXpress nyomán az Infostart.hu.

Az amerikai szakemberek 266 586 fertőzött adatait elemezték, akik 18-65 év köztiek voltak, és tavaly október 31-ig fertőződtek meg. Mintegy ötvenféle betegséget figyeltek meg náluk, arra koncentrálva, hogy a megbetegedés után hat hónappal fennáll-e valamelyik. A kutatás kontrollcsoportjába más, alsó légúti megbetegedést átvészelők mellett egészséges emberek két csoportja is bekerült.

Az eredmények szerint az érintettek 14 százalékánál alakult ki legalább egyféle, kezelést igénylő állapot a koronavírus-fertőzést követően: ez 5 százalékkal magasabb az egészségeseknél tapasztalt aránynál, és 1,65 százalékkal magasabb annál, amit az alsó légúti vírusfertőzésen átesetteknél észleltek. Egyes állapotok - mint a krónikus légzési elégtelenség, szívritmuszavarok, amnézia, cukorbetegség, szorongás és fáradtság - rizikója négy hónappal a koronavírus-fertőzést követően magasabb volt, mint a kontrollcsoportokban.

A kockázat nőtt az életkorral, alapbetegségekkel és koronavírus miatti kórházi kezeléssel. Ugyanakkor az ötven év alatti, fiatalabb felnőttek, azok, akiknek nem volt alapbetegségük, és azok, akik otthon gyógyultak, szintén ki voltak téve az új betegségek kockázatának néhány hónappal a fertőzés után. Továbbiak a cikkben