Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha a panaszoknak nappali következményei vannak, mint például a fáradtság, dekoncentráció, ingerlékenység, hangulati problémák. Az alvászavar egyértelműen az életminőség romlásával jár, növeli a balesetek gyakoriságát és – hosszú távon – súlyos betegségek kockázatát is. Aki azonban napközben energikus, jól tud teljesíteni a munkahelyén és a magánéletében, az nem szenved klinikailag jelentős alvászavarban – olvasható a
hirado.hu portálján.
Az alvás a közhiedelemmel ellentétben egy nagyon is aktív folyamat. Alvás közben a szervezet a saját újjáépítésére koncentrál – ezért is „szakad meg" a kapcsolat alvás közben a külvilággal – emelte ki Purebl György, a SE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese.
A hónapokon, éveken keresztül fennálló alvászavar növeli a depresszió, a 2-es típusú diabétesz, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának a kockázatát, valamint hormonproblémák okozója is lehet. Ezeknek a betegségeknek nemcsak oka, hanem következménye is lehet az alvás zavara, így sokszor nem is tudjuk megmondani, melyik volt előbb – mint a tyúk-tojás probléma esetében. Az alvászavarokban a társbetegségeken túl, az egészségtelen, mozgásszegény életmódnak, a stressznek, illetve a rendszertelenségnek is szerepe van.
A leggyakoribb alvászavar az inszomnia, amely legalább egyszer élete folyamán minden harmadik embernek szenvedést okoz. Az inszomnia az elalvás és/vagy a visszaalvás zavara, nappali tünetekkel. A legtöbb embernek átlagosan 7-8 óra alvásra van szüksége, de ebben egyénenként is nagy különbségek vannak. Amerikában például átlagosan kevesebbet alszanak az emberek, mint Európában.
A pihenés szempontjából azonban nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos. Van, aki 10-12 óra alvással sem tudja úgy kipihenni magát, mint más 5-6 óra alatt. Alvásunk minőségét a nappalaink mondják meg: ha kipihentek vagyunk, jól tudunk koncentrálni, nincsenek nappali tüneteink, eleget aludtunk.
Az alvás közbeni néhány mikorébredés teljesen természetes, és az emberek többsége nem is emlékszik rá – magyarázta a szakember. Ám ha valaki nem, vagy nehezen tud ezekből a pici ébredésekből visszaaludni, az már gond lehet – ez lehet az egyik oka az ún. átalvási zavarnak – magyarázta a szakember, aki hozzátette azt is: nagyon sok ember horkolás miatt nem tudja kipihenni magát és ébred rendszeresen fáradtan. A horkolást számos probléma – allergia, elhízás, a nyelv túlzott hátraesése, de megnagyobbodott mandula, a garat izmainak renyhesége is okozhatja. Egy biztos: ha a horkolásnak nappali következményei vannak (fáradtság, esetleg fejfájás), mindenképpen tisztázni kell, hogy a horkolást nem egy, esetleg az egészséget veszélyeztető tényező okozza-e.