A demenciás esetek 45 százaléka elkerülhető lenne, ha az emberek odafigyelnének 14 kockázati tényezőre.
Az egészségügyi helyzet nem túl rózsás, de legalább amiben fejlődésre van szükség, ott rengeteg lehetőség van erre – legalábbis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es egészségügyi publikációjából nagyjából ez a következetés vonható le, írja a Telex. Magyarország elég rosszul áll zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, de ezenkívül is sok érdekesség és tanulság található még a jelentésben – ami szerint a magyarok egészsége európai összehasonlításban sem túl fényes.
A Health at a glance című összefoglaló két fontos témával foglalkozott: a tagországokban általánossá vált egészségügyi szakemberhiánnyal, valamint az egészséges hosszú élettel. Ugyanis az egy dolog, hogy a nyugati társadalmak egyre öregebbek (2050-re valószínűleg az emberek egyharmada 65 év feletti lesz), de a hosszú élet sok esetben komoly egészségügyi problémákkal jár, ami jelentősen tompítható lenne, ha a megelőző évtizedekben odafigyelnénk erre-arra.
Például a demenciás esetek 45 százaléka elkerülhető lenne, ha az emberek odafigyelnének 14 kockázati tényezőre. De a szív- és érrendszeri, gyakran halálos kimenetelű megbetegedések jó része is kezelhetőbb, elkerülhetőbb lenne, ha az emberek 65 alatt és felett aktívabb életet élnének. Ezt jól illusztrálja, hogy 65 év felett átlagosan 7,1 egészséges év vár még a magyarokra, amit 9,3 egészségügyileg problémás év, majd halál követ. Ezek a legfrissebb, 2022-es adatok, amik alapján alulról a harmadikak vagyunk az EU-ban Bulgária és Románia után.
Az emberekre a testmozgás hiánya leselkedik a legnagyobb kockázati tényezőként (18 és 64 éves kor között 65 százalék nem mozog eleget, 65 felett pedig 78 százalék), bár hetente egynél kevesebbszer a fiatalabbak 43, a 65 felettiek 52 százaléka mozog. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján legalább heti 150 percet kéne mozogni, és ebben Magyarország nagyjából az EU-s középmezőnyben jár. A legalább ennyit mozgók uniós átlaga 65 éves kor felett 21 százalék, míg az ebben a korban lévő magyaroknál ugyanez 20 százalék. Tehát a 65 év felettiek 80 százaléka nem mozog annyit, amennyit a WHO szerint egészséges lenne. Az uniós átlagot nyolc ország húzza fel, élükön Norvégiával, ahol a korosztályos arány 60 százalék, míg az utolsó Románia, ahol 1 százalék. A nőknél itt is rosszabb az arány, átlagosan 6 százalékponttal kevesebben mozognak legalább 150 percet hetente, mint a szintén 65+-os férfiaknál.
További részletek a Telexen.