• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Sokat kell várni vakvezető kutyára

Lapszemle 2019.05.02 Forrás: Világgazdaság Online
Sokat kell várni vakvezető kutyára

Többszörös forrásra lenne szükség a komplex szolgáltatás bővítéséhez, beleértve képzőhelyeket és humán erőforrást.

A látássérülteknek 1-3 évet kell várniuk egy vakvezető kutyára, ez a várakozási csak úgy lenne rövidebb, ha több állatot képeznének ki. Erre azonban sem elegendő intézmény, sem elég ember, sem elég pénz nem áll rendelkezésre, írja a Világgazdaság online.

„Lakosságarányos becslések alapján évi 250 vakvezető kutya szolgálatba állítására lenne szükség, ehelyett összesen jelenleg 200 ilyen állat van szolgálatban” – nyilatkozta a lapnak a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola. Összesen 20 ezer vak ember él hazánkban, de csupán 1 százalékuknak van vakvezető kutyája. Az intézmény várólistája pedig hosszúra nyúlik: jelen pillanatban 60-an várnak négylábú segítőtársra.

A várakozási idő túlságosan hosszú, mindenképpen több vakvezető kutyára van szükség Magyarországon, de a vak emberek ilyen állatokkal történő támogatása komplett szolgáltatást jelent.

„A megfelelő kutyák tenyésztése, a kölykök felnevelése és szocializációja, a ténylegesen alkalmas egyedek kiválasztása és hat hónapos speciális kiképzése, a látássérült gazda rehabilitációja és felkészítése az önálló közlekedésre, a kutyával való közös tanulásuk, majd vizsgáztatásuk, az élethosszig tartó utánkövetésük és támogatásuk szakképzett munkatársakat, komoly infrastruktúrát, végeredményben tehát jelentős anyagi forrásokat igényel” – közölte az intézmény. Hangsúlyozták, ma Magyarországon két olyan iskola működik, amely a nemzetközi besorolás szerint eléri a „kis iskola” kapacitást (körülbelül 15 kutya kibocsátása évente) és ezen kívül még 2-3 alkalminak minősülő képzőhely tevékenykedik (maximum 3 kutya szolgálatba állítása évente). 

A komplex szolgáltatás bővítéséhez a képzőhelyek infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztésre lenne szükség, amihez a jelenlegi forrásokat meg kellene többszörözni.

Ezekre kell figyelni, ha vakvezető kutyával találkozunk

Magyarországon sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan viszonyuljanak egy vakvezető kutyához. Ezzel kapcsolatban az iskola hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy sem a kutyát sem pedig a gazdáját nem szabad közlekedés közben zavarni. „Nincs helye az észrevétlen kutyasimogatásnak, vagy a kutyák élelemmel kínálásának sem” – szögezték le. Megjegyezték viszont, hogy a látó emberek sokat segíthetnek vak társaiknak azzal, ha kérés nélkül is hangosan kimondják, hogy hányas busz érkezik a megállóba, vagy hogy éppen zöldre váltott a lámpa, esetleg valamilyen akadály, figyelmeztető tábla van az úton, ami fontos.

vak

Legolvasottabb cikkeink