Sokkal kevesebb életet mentünk meg, mint amennyit lehetne

Ágyak és eszközök vannak – orvosok és ápolók továbbra is kevesen vannak – és előfordul, hogy elég oxigén sincs a kórtermekben, ami emberek életébe is kerülhet – mondja Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Győr-Moson-Sopron megyei elnöke a 168.hu-nak.

Egyes  északi, északnyugati megyékben borzasztó nagy a leterheltség, itt tele vannak a kórházi osztályok covidos betegekkel, napjában néha több tucat ember érkezik, s csak lassan gyógyulnak – tette hozzá.

- Megteltek az intenzív osztályok, újakat kellett nyitni, és nagyon fáradtak az ápolók és az orvosok. Nagyon kevesen vannak, alig van olyan intézmény, ahol elegen lennének. Ez azt jelenti, hogy egy-egy ápolóra, vagy orvosra jóval több beteg jut, mint akiknek az ellátását még kiváló minőségben megoldhatnák – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a napi halálozási számok is azt mutatják, hogy az egészségügyben évtizedek óta lemaradás van. – Elhanyagolták, mindenki elhanyagolta, ez nem egy sikerágazat, és ennek mind-mind az a következménye, hogy orvosok kivándoroltak, vagy átmentek a magánegészségügybe, ugyanígy az ápolók, a pandémia idején pedig emiatt olyan betegek is meghalnak, akiket egy jobban felkészült ellátó rendszer megmenthetett  volna. Ezzel kell most szembenézni.

A lapnak több, neve elhallgatását kérő kórházi dolgozó erősítette meg az ország több pontjáról, hogy előfordul, amikor nincs elég oxigén a kórházakban. Szijjártó azt mondja, őket is megkeresték már hasonló problémával, de a kórházak minőségellenőrzésének hiánya miatt nem lehet pontos adatokat mondani, hogy a probléma hány intézményt érint.

- Előfordul, hogy nincs elég oxigén. Vannak ugyanis helyek, ahol több oxigén van, mint kellene és vannak intézmények, ahol osztani kell, tehát egy oxigéncsatlakozásra két beteg jut. Ez problémát okozhat. Ez azonban nem általános, inkább azokban a kórházakban van így, amely csordultig van. Máshol pedig pont megfelelő mennyiség van – mondta az elnök.

Sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy ezt az adatot – sok egyéb mellett – nem lehet egyértelműen nyomon követni, mert a minőségbiztosítási rendszereket évtizedek óta nem vezették be  megfelelően.

- Sokkal kevesebb életet mentünk meg Magyarországon, mint amennyit lehetne. Egy részük esélytelen sajnos, de sokan a nagyon rossz minőségű ellátórendszer és szervezési hibák áldozatai. Ha nem egy hierarchikus, merev  és pontatlan adatokkal dolgozó, hanem egy innovatív, gyorsan reagáló, nyitott, csapatmunkára  épülő rendszerben dolgoznánk, ahol élő párbeszédek zajlanak akkor nem lennének ilyen rosszak a halálozási statisztikák. Sok vezető azonban alkalmatlan erre és konkrétan akadályozza a folyamatokat – véli Szijjártó.