Sokkoló a rákgyógyítás ára

Miközben a beteg emberek egynegyede rák miatt hal meg Magyarországon, számos korszerű gyógyszerhez vagy technológiai eszközhöz nem lehet hozzájutni idehaza. Ráadásul, egy kimutatás szerint milliókba kerülnek a tb által nem támogatott, korszerű, célzott onkológiai kezelések, így csak az igazán jómódúaknak van esélyük a gyógyulásra, vagy életük meghosszabbítására – írja a nepszava.hu portálja.

Hazánk népessége minden évben egy kistelepülés lakosságának számával lesz kevesebb. Itt lenne az ideje, hogy irányt váltson a kormány egészségügyi politikája. Magyarország sajnos élen jár a rákos megbetegedések tekintetében: a daganatok okozta halálozás 43 %-kal haladja meg az uniós átlagot, ami a legmagasabb arány Európában.

Nem véletlen, hogy az egyik életbiztosító felmérése szerint a lakosság felét személyesen érintette már rákos megbetegedés, saját maga, vagy egy közeli hozzátartozója által. Mindössze 25 százalék olyan szerencsés, hogy sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatba nem kellett kerülnie a rákkal. A többség szerint a gyógyulást pozitívan befolyásolhatja, ha több orvos is látja a beteget. Ám - a megkérdezettek 33 %-a szerint - az orvosok, vélhetően az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt, nem tudnak segíteni a betegeknek abban, hogy eljussanak a legjobb, akár külföldi specialistákhoz. Több vizsgálat szükségessége esetén komoly gondot okozhat, hogy a betegek hosszú várólistákkal szembesülhetnek, mire pedig a megfelelő szakemberhez eljutnának, betegségük előrehaladottsága miatt kisebb esélyük lesz a gyógyulásra. Akár 2-3 hónap is eltelhet a diagnózis felállításától, mire a daganatos beteg kezelését megkezdik, holott néhány hetes késedelem is a beteg életébe kerülhet. A legfontosabb a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel lenne, ha pedig már megállapították a rosszindulatú daganatot, elengedhetetlen a terápia minél előbbi megkezdése – emeli ki a portál.

A magyar lakosság rossz véleménnyel van a rákos megbetegedések hazai kezeléséről. A megkérdezettek mindössze 5%-a gondolta úgy, hogy a gyógyításhoz minden gyógyszer és technológia rendelkezésre áll itthon. A többség tisztában van azzal is, hogy számos gyógyszer itthon nem érhető el tb-finanszírozással: a válaszadók közel fele mondta, hogy a legtöbb rendelkezésre álló szérumot az állam egyáltalán nem, vagy többnyire nem támogatja. Pedig, mint Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke fogalmazott, az emberi életeken nem szabad takarékoskodni, akkor sem, ha a gyógyszer nem tudja megmenteni a beteget, csak meghosszabbíthatja az életét.

Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mennyibe is kerül manapság a daganatos betegségek gyógyítása – húzta alá Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgató-helyettese. Legalábbis akik felmérésük keretében válaszoltak a kérdéseikre, meglehetősen alulbecsülték a betegekre háruló, gyógyulással kapcsolatos anyagi terheket; a többség úgy vélte, havi 50 ezer forintnál kevesebbet kell fizetni a tb által nem támogatott korszerű, célzott onkológiai kezelésekért – tette hozzá Sallai Linda, megyjegyezve azt is, ezzel ellentétben a gyógyszerek, kezelések havi szinten több millió forintba is kerülhetnek, ami az átlagos magyar jövedelmi viszonyokat tekintve igen sokkoló adat.

A betegség miatt elhunytak 25 %-a rák miatt hal meg, ami egyre agresszívebb módon mindinkább a fiatalabbakat támadja meg. Hazánk lakossága 2011-ben 10 millió fő alá csökkent és alig haladta meg az 1949-es értéket, amikor a munkára elhurcoltak tömegei, az elhunyt hadifoglyok száma, a tömegesen kitelepített németek ezrei csonkították meg jelentősen a lakosságszámot.

Megdöbbentő, de 2011 óta kevesebben élünk Magyarországon, mint például 1961-ben. A helyzet akkor fordulhatna jobbra, ha többen születnének, a halálozásokat pedig csökkenteni lehetne. Mindkettőhöz a kormányzati politika megváltozására lenne szükség - szögezte le Tukacs István. Az MSZP országgyűlési képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem megoldott a rákbetegeket ápolók támogatása, a betegek folyamatos kezelése, s nagy elmaradások vannak a megelőzés, a diagnosztizálás, a betegség felismerése terén is. Az egészségügy átalakítása, a rendkívül zavaros betegutak kialakítása - mind-mind hátrányos a betegek szempontjából – fűzte hozzá Tukacs István.

A témával kapcsolatban a Világgazdaság – online így ír: Az Országos Onkológiai Intézet igazgatója szerint csak szélsőséges esetekben fordulhat elő, hogy a diagnosztizált rákbeteg kezelése két-három hónap múlva kezdődik meg. Nálunk maximum két héten belül diagnózishoz jut a beteg, és onnantól kezdve két-három héten belül megkezdődik a kezelése – nyilatkozta Kásler Miklós, hozzátéve azt is, ennek az az ára, hogy az intézet két műszakban dolgozik, így gyakorlatilag nincs várólista.

A professzor sem tagadja ugyanakkor, hogy ez nem mindenütt van így az országban. Ennek sok oka van. Az egyik, hogy bár az egyes betegségek kezelésének protokollja kimondja, ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, ez a valóságban nem így van. Ehelyett az egyik kórházban megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris patológiára, egy harmadik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, és egy negyedik helyen besugarazzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így pedig még több időt veszít a beteg. Különösen, hogy számos intézmény küzd szakemberhiánnyal, különösen a sugárterápiában és a molekuláris patológiában – jegyezte meg Kásler Miklós.

Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása. Mint a professzortól megtudtuk, a szakma 2004 decemberében készítette el a legelső konkrét javaslatát az onkológiai hálózat kialakítására, ám azon túl, hogy azt évente átíratták velük, nem történt semmi.

Csaknem tízéves késedelemmel, idén januárban írták ki a tízmilliárd forintos összköltségvetésű uniós pályázatot az onkológia centrumok fejlesztésére, így Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen a már meglévő onkológiai és sugárterápiás tanszékek valódi centrumokká alakulhatnak. Az országos intézet és a regionális centrumok mellett minden megyei kórházban van egy klinikai onkológiai osztály, ezek egy részében a sugárterápia szintén elérhető. Ezek közül tíz vidéki, sugárterápiával is rendelkező onkológiai osztály pályázhatja meg onkológiai eszközparkjának cseréjét a meghívásos kiíráson. A fejlesztések nyomán bizonyosan hamarabb jutnak majd a betegek pontos diagnózishoz, és jelentősen rövidülhet az idő a kezelés megkezdéséig is – bizakodott a professzor, megjegyezve azt is, „napnál is világosabb", hogy az onkológiai hálózat fejlesztésének elhúzódása miatt évente több ezer esetben késve születik meg a diagnózis, illetve kezdődik meg a kezelés.