• nátha
    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

  • melanóma
    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

  • egynapos sebészet
    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

Sokkterápia: kifizettetik az orvosi kezelést

Lapszemle Frissítve 2018.10.22 Forrás: nepszava.hu
Sokkterápia: kifizettetik az orvosi kezelést

Eddig csak az elmaradt járulékot kellett állni, ezután talán a teljes számlát. A NEAK cáfolja a hírt.

Durván megdrágulhat az orvosi ellátás azok számára, akiknek nincs társadalombiztosításuk. Egy új jogszabály-javaslattal ugyanis a kormányzat az elmaradt járulék helyett a kezelés díját szedné be azoktól, akiknek rendezetlen volt a biztosítási jogviszonyuk, amikor orvoshoz fordultak. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint pillanatnyilag 400 ezer embernek nincs biztosítása, és minden huszadik beteg taj-számának ellenőrzésekor „villan fel a piros lámpa.” Az, aki most orvoshoz fordul és a taj-számának ellenőrzéskor kiderül, hogy rendezetlen a jogviszonya – vagyis piros lámpa gyullad ki az orvos gépén –, megkapja ugyan az ellátást, de figyelmeztetik, hogy rendezze státuszát - írta a népszava.hu.

A lap birtokába került saláta-törvény tervezet jelentősen szigorítana azon a szabályon, amely most legfeljebb öt évre visszamenőleg engedi behajtani az elmaradt egészségbiztosítási járulékot. A tervezett módosításban az áll: „Aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe, az az egészségbiztosító tudomására jutásától öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére.” A tét nem kicsi: egy átlagos eset kórházi ellátásért 195 ezer forintot fizet az egészségbiztosító, de például a szívinfarktus kezelése 375 ezer forinttól indul.

– Ha ezt a szabályt a jogalkotók jóváhagyják, amellett, hogy sok ember kerülhet lelhetetlen helyzetbe, végérvényesen fölbomlik a szolidaritás elvű társadalombiztosítási rendszer – mondta a Népszavának Karátsonyi Annamária közgazdász, a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. 

A gazdagok könnyedén kiléphetnek a közös kockázat közösségből, mondván, ha szükségük lenne az ellátásra, akkor azt piaci alapon is megvásárolhatják. Ezzel egyértelműen csökken majd az ellátásokra fordítható közpénz. Aki pedig zsebből fizetne, attól csak azt az alacsony díjat lehet majd beszedni, amit a közfinanszírozó fizet, miközben jó néhány terápia költségét ez az összeg már nem fedezi. 

Egy másik következménye lehet az intézkedésnek, hogy a legrászorultabbak, akiknek nem lesz biztosításuk és vélhetően pénzük se, vagy teljesen kiszorulnak a közellátásból, vagy ha mégis ellátják őket, akkor az intézmények behajthatatlan kintlévőségeit duzzasztják.

Weltner János sebész főorvos szerint egy modern társadalomban a kezelés megfizettetése elfogadhatatlan. A szakember emlékeztetett arra, hogy a hazai egészségügyi ellátás kifejezetten és kijelentetten szolidaritás alapú, azaz ha valakinek van jövedelme, az járulékot fizet, és cserébe térítésmentes ellátást kap, ha rászorul.

A főorvos hozzátette: a szolidaritási elv tisztességességének egyik alapja, hogy senki nem tudja előre, lesz-e valaha beteg, és ha igen, mi lesz a baja. Azt sem tudja, és nem is tehet róla, hogy a majdani betegségek kezelése a tudomány akkori állása szerint mibe kerül. Ezért ez ugyanolyan kiszámíthatatlan kockázat, mint például a gépkocsi-biztosítás. A törvényes járulékfizetés elmaradása esetén a be nem fizetett járulék behajtása, vagy szociális helyzet függvényében ennek elengedése lenne a járható út.

A NEAK közleményben reagált a fenti hírre

A Népszava reagált a cáfolatra
A NEAK közleményben tagadta, hazugságnak nevezte, hogy készült volna olyan javaslat, mint amiről írtunk. Szerintük csak azt indítványozták, hogy azok fizessenek, akik a Magyarországon kiadott EU-s egészségbiztosítási kártya terhére rosszhiszeműen és jogalap nélkül veszik igénybe külföldön az ellátást.

Ezzel szemben a lapunk birtokunkban lévő javaslat – egy több mint 60 oldalas dokumentum – 17. paragrafusában az áll, hogy az Egészségbiztosításról szóló törvény „az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása címe a következő 35/B paragrafussal egészül ki.

"35/B§ Az, aki egészségügyi szolgáltatást jogalap nélkül vett igénybe az E-Alap terhére, az egészségbiztosítási szerv tudomására jutásától számított öt éven belül kötelezhető annak megtérítésére." - írta a lap.

Legolvasottabb cikkeink