Sokszor a kórházi fertőzések okozzák a koronás betegek halálát

Az intenzív osztályra került, koronavírusos betegek fokozottan ki vannak téve a különböző bakteriális és gombás fertőzéseknek: az ellátásukhoz szükséges, és testükbe vezetett műanyag csövek fertőzéssel veszélyeztetik a szervezetüket. A kapacitáshiány miatt egy ápolóra jóval több beteg jut, mint ami a szakmai ajánlásokban szerepel, ami tovább növeli a fertőzés kockázatát. Semmelweis Ignác után százötven évvel, megoldások helyett még mindig inkább a probléma szőnyeg alá söprése a jellemző. A kórházi fertőzések visszaszorításának érdekében kedvező irányú lépések születtek hazánkban is, egy komoly előrelépéshez a szemléletváltás is elengedhetetlen lesz - olvasható a blog.átlátszó.hu-n.

Magyarországon 2018-ban a hivatalos, Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK, korábban Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – ÁNTSZ) által közölt adatok szerint 541-en hunytak el kórházi fertőzésben. Ezek a számok a mikrobiológiai vizsgálattal alátámasztott, és a klinikummal is összekötött fertőzések számát jelentik, a valós értékek azonban valószínűleg ennél is magasabbak.

Tény, hogy a kórházi fertőzések számát a világon sehol sem lehet nullára csökkenteni, azonban a legfrissebb kutatások szerint az egészségügyi ellátáshoz köthető fertőzések minimum harmada, bizonyos esetekben, akár fele is megelőzhető lenne. 2016-ban először az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport hasonlította a kórházi fertőzésben elhunytak számát a közúti balesetekben meghaltak számához. Utóbbi, 2018-ban 633 fő volt, tehát némileg meghaladta az egészségügyi ellátással kapcsolatos, speciális fertőzések halálos áldozatainak a számát.

Az összehasonlítás több szempontból is rendkívül találó, de legfőképp azért, mert mindkét halálok a megfelelő intézkedések mellett csökkenthető. A közúti balesetek halálos áldozatainak száma jelentősen csökkent az elmúlt két évtizedben. Elsősorban a rendőrség által vezetett megelőző kampányoknak, és nem utolsó sorban a szigorú közúti ellenőrzéseknek köszönhetően. Míg 2001-ben közel 1240 fő vesztette életét hazánk közútjain, addig ez a szám 2019-re megfeleződött, és majdnem 600 alá süllyedt, mely 50 százalékos javulást jelent.

A mai napig a kórházi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában a legkomolyabb szerepet az egészségügyi személyzet játssza. A kezünk bakteriális flórája két fő csoportra osztható: a rezidens, azaz velünk élő, és a tranziens, azaz átmeneti részekre. Az előbbi fontos szerepet játszik a testünk védelmében, utóbbi azonban felszínesebben helyezkedik el, oda tárgyak, növények, állatok vagy embertársaink érintésével kerül, és csak ideiglenesen van jelen, a következő kézfertőtlenítésig. Utóbbi kóroki szerepe kétségbevonhatatlan a kórházakban észlelt fertőzések kialakulásában.

A koronavírusos betegek fokozottan ki vannak téve a kórházi fertőzéseknek

Az intenzív osztályon kialakult leggyakoribb kórházi fertőzések három fő csoportra oszthatók: a tüdőgyulladásokra, a véráram- és a húgyúti fertőzésekre. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) jelentése alapján, kontinensünk intenzív osztályain, a felvételtől számított 2 nap elteltével a betegek legalább 8 százaléka szenved a három felsorolt fertőzés minimum egyikében. Kiemelendő, hogy a tüdőgyulladások 97 százaléka az intubációhoz, tehát a szájon keresztül a légcsőbe levezetett tubuson keresztüli gépi lélegeztetéshez köthető. A véráram fertőzések 44 százalékának kóroki szerepe valamilyen, az érpályába bevezetett kanülben keresendő, a húgyúti fertőzések 99 százaléka a húgyhólyag katéter jelenléte mellett volt kimutatható.

A gépi lélegeztetéshez szükséges tubus, valamint a kanülök használata a kritikus állapotú betegek ellátásában, így a súlyos COVID-19 tüdőgyulladásban szenvedőknél is elengedhetetlen. A légcsőbe vezetett tubuson keresztül végezzük a tüdők gépi lélegeztetését. A húgyhólyagba vezetett katéterrel vezetjük el a vizeletet. Az ütő- és visszerekbe helyezett kanülökből vett vérből pedig számos, a terápiát komolyan befolyásoló vizsgálatot végzünk. 

Az előbb említett eszközök azonban mind kaput nyitnak a szervezet addig érintetlen, első vonalbeli védekező rendszerén, a felső légutakon, a hámfelületeken és a nyálkahártyákon. A bakteriális és gomba eredetű kórokozók pedig kifejezetten szeretnek megtelepedni és bevándorolni ezeken a műanyag felületeken, rövid időn belül fertőzéssel veszélyeztetve az amúgy is kritikus állapotban levő, legyengült szervezetet.

További részletek a cikkben.