Sorakoznak a vevők a fürdőért, a pénz újra elakadt

Nehezen prognosztizálható, hogy ki lesz a harkányi fürdő új tulajdonosa, s egyre bizonytalanabb, hogy a létesítmény belefoghat-e abba a fejlesztésbe, ami nélkül viszont a város idegenforgalma végképp lejtőre kerülhet – olvasható a Népszabadság – online oldalán.

Az ezredfordulón még egymillió vendéget fogadó harkányi fürdőbe tavaly már csak 520 ezren váltottak jegyet. A fokozatos forgalomcsökkenés végveszélybe sodorhatja az idegenforgalomból élő, 4 ezer lelkes baranyai kisvárost. A bajt fokozza, hogy az évi másfél milliárd forintból gazdálkodó település önkormányzata 5 milliárdos hitelállománnyal küzd, így a város saját kasszájából képtelen fejleszteni turisztikai adottságait. Emiatt Harkány el akarja adni fürdőrészvényeinek egy részét, hogy az így befolyt pénzből fejlessze a várost és a 13 hektáros gyógyfürdőt.

Hónapokig úgy tűnt, hogy a – Fidesszel köztudottan jó kapcsolatot ápoló – Aquaplus Kft. megveszi a fürdő részvénycsomagjának 35 %-át, 851 millió forintért, ám a cég nem tudta letenni időre az ígért pénzt, ezért március végén a város vezetése új vevővel, a Sa-Le Invest Kft.-vel kezdett tárgyalni. Ennek a cégnek a harkányi Leéb József a gazdája, akinek főleg Törökországban vannak vállalkozásai, s információink szerint a kft. egyik legnagyobb üzleti partnere az orosz földgázkitermelő óriás, a Gazprom. A Sa-Le Kft. 1,3 milliárdot ajánlott a fürdő 51 százalékáért. A fizetési határidő ezúttal április 16. volt, ám a pénz most sem érkezett meg a harkányiak számlájára.

Imri Sándort, Harkány független polgármesterét a lap munkatársai nem érték el, elérték viszont Leéb Józsefet, aki az közölte: elutazott Törökországba, hogy intézze a pénz átutalását, s napokon belül minden rendben lesz, addig viszont nem akar beszélni terveiről. (A Leébhez közelállók azt állítják: a török bank azért nem utalta el a pénzt Magyarországra, mert fokozottan ellenőrzik, hogy a tetemes összeget esetleg nem terror- vagy pénzmosási szándékkal mozgatja-e a gazdája. Leéb József személyesen vitte el azokat a dokumentumokat, amelyek garantálják, hogy erről nincs szó.)

A harkányiak bíznak benne, hogy valóban csak banktechnikai akadálya volt az átutalásnak, nem pedig a pénz hiánya. A város terve ugyanis az volt, hogy a fürdővel és a harkányi kórházzal közösen belefog egy 3,2 milliárd forintos fejlesztésbe, amit az unió másfél milliárddal támogat. A beruházás kórházra eső önrésze biztosított, az önkormányzat és a fürdő önrészét viszont a Sa-Le Kft.-től kapott pénz fedezné.

A gond csak az, hogy az uniós pályázat – épp Harkány miatt már meghosszabbított – beadási határideje hétfőn lejárt. Harkány ezért újból azt kérte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hosszabbítsa meg két hónappal az önrész-igazolás terminusát. Farkas Tibor, az NFÜ dél-dunántúli irodájának vezetője úgy nyilatkozott: mindent megtesz a határidő-módosítás érdekében, mert ha Harkány elesik ettől a pályázattól, akkor a kisváros idegenforgalma végképp lejtőre kerülhet, s az elmúlt évben amúgy is drámaian romló baranyai gazdasági mutatók tovább romlanak.

Ha Harkány megkapja a pénzt fürdőrészvényeiért, és az NFÜ igent bólint a város határidő-kitolási kérésére, akkor a pályázat révén, komoly fejlesztések indulhatnak a fürdőben, megszépül a város egyik központi sétánya, s a - már most is nyereségesen gazdálkodó - gyógyfürdőkórház bővül egy 90 ágyas, magas szintű hotelszolgáltatást nyújtó épületszárnnyal. A történethez tartozik, hogy miközben Leéb József Törökországban intézi az átutalást, egy újabb befektetői csoport is jelentkezett a harkányi részvényekért. Megbízható harkányi források szerint olyan pécsi vállalkozói körről van szó, amelynek egyaránt jó a kapcsolata a kormánypártok és az ellenzék gazdasági hátországával is.