A program jövője azért bizonytalan, mert ha az önkormányzati szakrendelőket is államosítják, nem marad az onkológiai projektet lebonyolító szereplő.
Stadionstop! – ez volt Karácsony Gergely 2019-es kampányának egyik sarokpontja, ám a kormány rendületlenül építette tovább a gigapályákat Budapesten is, mégpedig a főpolgármester hozzájárulásával. Karácsony 50 milliárd forintot kért cserébe, hogy jelszavát „stadinonért CT”-re módosítsa. Végül alig több, mint a pénz fele érkezett meg, de a program így is több ezer embernek segített. Valódi áttörést a daganatos ellátásban azonban nem hozott. Karácsony csapata most olyan szakembereket állít a budapesti rákbetegek mellé, akik a kezelésüket is megszervezik. De lehet-e kórház nélkül segíteni, amikor a helyzet olyan rossz, hogy a rákbetegek akár fél évet is várakoznak a kezelés megkezdéséig? A fővárostól márpedig az összes kórházát elvették. Hogyan végződött Karácsony és a Fidesz nagypolitikai csörtéje, amiben a végső szót persze Orbán Viktor mondta ki? A Válaszonline elemzése az egész ügy hátteréről
(...) – A daganatos ellátásban a CT-hez való hozzáférés már nem feszültségpont, és ennek az az oka, hogy az egészségbiztosító is vásárolt többletkapacitást, a főváros is és a magánszektor is fejlődött – értékel Dózsa Csaba.
Volt tehát katalizáló hatása Karácsony akciójának, ám vele is pontosan az történt, ami korábban a Fidesszel: egy folyton újranövő fejű sárkánnyal kezdett viaskodni, a magyar egészségügy nevű szörnyeteggel. Ráadásul Karácsony erre jóval kisebb befolyással rendelkezik, mint a kabinet, mert a daganatos ellátás főként kórházakban történik, és azokra egyetlen városvezetőnek sincs ma hatása.
A stadionstop feloldásából származó milliárdokból mindenesetre kipótolták a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által biztosított összeget, a nemzetközi biztosítói gyakorlatnak megfelelően a pluszpénzből azok a szolgáltatók részesülhettek, akik a leletezéssel is belefértek az időkeretbe. Így vágták le a sárkány egyik fejét, a várakozási idő nevűt, vagyis eggyel tovább jutottak, mint a kormány 2015-ben a 14 napos időkorlát bevezetésével.
Az intézkedések hatására 2020 és 2022 között 5400 CT és 300 MR vizsgálatot végeztek, idén februárig pedig – a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája szerint – összesen 9100 plusz CT és 4500 MR lelet készült.
Rékassy Balázs és kutatótársai azt találták, hogy a CT-nél ezzel lényegében megfelezték a várakozási időt – daganatgyanú esetén 31 nap helyett 16 nap alatt jutottak a betegek a vizsgálathoz. MR-nél még nagyobb a változás: 17 helyett 4 nap alatt – derült ki a Semmelweis Egyetem és a főváros szakértőinek közös kutatásából. Még így sem mindig fértek bele a főváros által kínált 7+3 napos új lehetőség időkeretébe, de határozott lendületet kaptak az események. Rengeteg olyan biztosított jutott lehetőséghez, akinek eddig odasúgták, hogy ha gyorsan akar eredményt, oldja meg privátban, amire viszont a szegényebbeknek nincs anyagi forrásuk.
Mindez meggyorsította a nem daganatgyanús betegek vizsgálati idejét is, mert a tb-kvótán nem kellett az onkológiai esetekkel osztozniuk. DE...
Tények és összefüggések 5 fejezetben - a teljes cikkben