Súlyosabb büntetést kaphatnak a családon belül erőszakot elkövetők

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az új Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kormány kiemelt feladatként tekint a családon belüli erőszak megoldására, ezért szakmai és civil szervezetek bevonásával, több hónapos egyeztetés után elkészítette az új tényállásra vonatkozó javaslatát, amely garanciát nyújt a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb törvényes fellépésre. Az új törvényi szabályozás, amely megfelel majd a legfontosabb nemzetközi elvárásoknak is, mérföldkő a probléma kezelésében, hiszen a kilátásba helyezett szankciók jelentős visszatartó erővel bírhatnak, közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

A kormány nem tolerálja a rendezett családi viszonyokat támadó és aláásó cselekményeket és tudatosítani akarja a sértettekben, hogy merjenek lépni és feljelentést tenni, mert annak megtétele nélkül nem tud segítséget nyújtani az állam. A törvényjavaslat az eddiginél súlyosabban bünteti, ha valaki egyes bűncselekményeket a hozzátartozójának sérelmére követ el, így az elkövető nem kerülheti el a szoros bizalmi viszonyt és a kiszolgáltatott helyzetet kihasználó magatartásának következményeit, fejti ki a KIM.

A benyújtott törvényjavaslat új tényállásként megállapítja a hozzátartozó bántalmazását, mint a „családon belüli erőszak" elleni hatékonyabb fellépés eszközét. A KIM kitér arra is, hogy az új tényállás nemcsak az új Btk.-ban meghatározott hozzátartozóra, hanem a volt házastársra, volt élettársra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is vonatkozhat majd.

Emellett a javaslat a bűncselekmény megvalósulásához feltételként határozza meg az együttélést, illetve a büntethetőség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett nem az elkövetéskor, hanem korábban élt egy háztartásban vagy egy lakásban az elkövetővel.

A javaslat lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az elkövetőt a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól eltiltsák.

A hozzátartozó bántalmazása tényállás megalkotása teljesíti az ENSZ Nők elleni Diszkrimináció Felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) Magyarország VI. kormányzati jelentésével kapcsolatban készített záró észrevételeiben foglalt felhívását, és figyelembe veszi az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, mérföldkőnek számító egyezményének (CAHVIO) rendelkezéseit, írja a KIM.

A témával kapcsolatban a Népszava így ír: A jogszabályról szóló egyeztetéseken a civilek azt kérték a kormány képviselőitől, hogy az együttélés ne legyen feltétele a családon belüli erőszaknak, és a ne csak a Btk.-ban szabályozott négy bűncselekményt tartsák büntethetőnek. Az ENSZ egyezmény szerint ugyanis a fizikai-, szexuális-, lelki- és gazdasági sérelem a négy fő eleme a családon belüli erőszaknak, ezeket a hazai szabályozásnak is tartalmaznia kellene. Nem igaz tehát a KIM érvelése, hogy tervezetük a nemzetközi szabályoknak is megfelel. A lapunk által megkérdezett szakértő – emeli ki a Népszava – már korábban jelezte, a szaktárca egy működésképtelen, a mindennapi élethelyzettel összeegyeztethetetlen tervet dolgozott ki, de a tárca képviselői azt mondták: „ez a maximum, ameddig elmehetnek".

Az Országgyűlés tavaly júniusban fogadta el az új Btk.-t, amelyben nem szerepelt a családi belüli erőszaknak, mint önálló büntetőjogi tényállás. Ezt követően civilek aláírásgyűjtésbe kezdtek, és több mint 100 ezren támogatták, hogy a parlament tárgyalja meg a kérdést – emlékeztet a Népszava – online portálja.