Sürgős üggyé vált a sürgősségi ellátás

A sürgősségi osztályok rossz hírbe kerültek. Hosszú órákig kell várni, nem kielégítő az ellátás, nincs elegendő képzett szakember, kevés a szék az órákig tartó várakozáshoz - írja Falus Ferenc, volt tisztifőorvos a Magyar Narancs online kiadásában.

A friss hír pedig, hogy az egészségtan-oktatás keretében tanítsák, hogy mikor kell a sürgősségire menni. Pedig ez egy most azonnal megoldandó probléma. Az egészségügyi rendszer működésképtelenségének egyik legtöbb ember számára érezhető tünete, hogy a sürgősségi ellátás nem tud megfelelni az elvárásoknak. A rendszerszintű megoldás keresése helyett viszont általános iskolai oktatást javasolna a kormány. (Arról, hogy pontosan mi a sürgősségi betegellátás, és mikor kellene valóban azt igénybe venni, Lénárd Rita írt korábban a Materia Medicán.)

Mindenki a sürgősségire érkezik. Ott előbb-utóbb valaki megkérdezi, hogy mi a panasza, és ennek értékelése után eldöntik (jól vagy rosszul), hogy milyen sorrendben látják el a várakozókat. Közben a mentők is idehozzák a betegeket, akiket itt is megvizsgálnak, majd innen helyezik át őket az ellátó osztályra.

Ez már önmagában is elég zavaros helyzet, de ezzel még nincs vége. A sürgősségin olyan orvosnak, orvosoknak kell/kellene dolgozniuk 7×24 órában, akik minden szakma sürgősségi feladataihoz értenek, ezeket az állapotokat gyorsan fel tudják ismerni. Ilyen szakorvos pedig igen kevés van.

Sok helyen az egyetemen frissen végzett rezidenseket rendelik a sürgősségire, a számukra kötelező három hónapos képzésre, hogy ezzel csökkentsék a szakemberhiányt. Nekik itt tanulniuk kellene, csak sokszor nincs kitől, magukra vannak hagyva jó vagy kevésbé sikeres döntéseikkel. Természetesen egy szemész vagy gégész szakorvosnak sem könnyű a sürgősségin helytállnia.

További gondok is vannak

A betegek nem kis része nem ér rá eljutni a háziorvosához, mert ő is dolgozik. Ilyenkor, ha már nem tűri a panaszait, akkor nincs más választása, mint este beülni a sürgősségire, és várni a segítségre. Sokszor ezt is jobbnak ítélik meg a betegek, mint a háziorvosnál kivárni a sort, pláne, ha valamiért nem bíznak a háziorvosukban.

Az éjszakai ügyeleti rendszer kapacitása is kisebb, mint az igény. A kihívott ügyeletes orvosra is órákat kell várni, ha egyáltalán megígérik, hogy jönni fog. Sokszor itt beszélik rá a beteget, hogy inkább menjen be a kórház sürgősségi osztályára. Nem meglepő ezek után, hogy zsúfoltság a norma a sürgősségin.

Mit kell/kellene tenni?

– Először is vissza kellene állítani az osztályos betegfelvételi rendszert.

Igaz, hogy elméletileg a központi betegfelvételnek vannak előnyei, csak éppen a jelenlegi személyi és tárgyi feltételek mellett ez nem működik. Tehát a mentővel vagy a háziorvosi, és/vagy ügyeleti beutalóval érkező beteg közvetlenül menjen arra az osztályra, ahol feltehetően meg tudják gyógyítani.

– A sürgősségire vigyék az életveszélyben lévő vagy tisztázatlan betegségű embereket, ahol tényleg hozzáértő, azonnal ellátásra képes és számú személyzet van. Ahol ezt nem tudják biztosítani, ott ne írják ki egy „portára", hogy ez a sürgősségi osztály!

– Az alapellátás hozzáférhetőségének és minőségének javítása szükséges ahhoz, hogy az emberek ne kényszerüljenek „kisebb" bajaikkal is a kórházba szaladni.

Tehát az egészségügyi rendszer zavarának súlyos tünete, ami a sürgősségi osztályokon történik.

Ezt oktatással megoldani vagy ezt javasolni ugyanolyan, mint amikor a kormányzat heti két jó hírt követel a kórházaktól: nem más, mint megtévesztés.