Svébis: Nem tudjuk, mit jelent a zöld lámpa

A prioritásként említett feladatok elvégzésén keményen dolgoznak az államtitkárságon, a Kórházszövetség támogatja is ezt a munkát, de hogy a „zöld lámpa" mit jelent pontosan, azt egyelőre nem tudjuk, mondja a MedicalOnline-nak adott interjúban dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) új elnöke, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója.

– Okoztak némi rosszallást a kórházvezetők körében Ónodi-Szűcs Zoltán kijelentései októberi hivatalba lépése után. Már kiengesztelődtek?
– Azóta tisztáztuk ezeket a félreértéseket, az új államtitkár álláspontja is sokat változott – pontosabban látja az ellátórendszer működését. A tárgyalásokon azt tapasztaljuk, hogy az államtitkárságon teljesen tisztán látják a problémákat, a megoldást is majdhogynem ugyanúgy látjuk, és egyetértünk az irányokkal. De a döntéseket nem mi hozzuk.

– Rejtegetik még a készpénzt a kórházak, hogy jobb pozícióba kerüljenek konszolidáció esetén?
– Az intézmények számláit a Magyar Államkincstár (MÁK) vezeti, semmit nem tudunk eltitkolni.

– Az MKSZ adatai szerint mennyi most a kórházak adósságállománya?
– Február végén 41,8 milliárd forint volt az kintlévőség, de bennünket is meglepett, hogy az adósság emelkedésének üteme lelassult. Míg tavaly hónapról-hónapra 4–5 milliárd forinttal növekedett az intézmények adósságállománya, ma ugyanez 3,5 milliárd forint havonta.

– Ennek mi az oka? Jobban gazdálkodnak?
– Minden kórházvezetőnek alapvető érdeke, hogy egy bizonyos eladósodottsági szint alatt működtesse az intézményét, így első körben én is csak arra tudok gondolni, hogy jobban odafigyeltünk a gazdálkodásra, de a pontos okokat még fel kell tárnunk. Az MKSZ az egyetemek adósságállományát is monitorozza, ahol pedig drasztikus csökkenést tapasztaltunk, és ez nyilvánvalóan hatással lesz a teljes eladósodásra. Ez a két eredő együttesen lehet az oka, hogy csökken a kintlévőségek növekedésének üteme.

– Ezek szerint beváltak az egyetemi kancellárok?
– Biztosan szerepük van abban, hogy jobb a klinikák gazdálkodása.

– Ugyanilyen hatása lehet a 8–10 kórházat felügyelő kancellári rendszer felállításának az egészségügyben?
– Ónodi-Szűcs Zoltán nem egyetemi jellegű kancelláriákat szeretne, az egészségügyben sokkal inkább a betegutak meghatározásában, az ellátásszervezésben és a párhuzamosságok megszüntetésében lenne a feladatuk a kancellároknak. Eleinte voltak aggodalmaink, hogy kancellári ellenjegyzés nélkül nem dönthet gazdasági kérdésekben a kórház menedzsmentje, de az államtitkárság is belátta, hogy ez az út nem járható, így csak egy bizonyos összeghatár felett kell jóváhagyás a kancellártól. HBCs, szuperkórház, az OEP önállósága - a teljes interjúban