Svéd: Akinek a MOK-kal van gondja, annak az orvosokkal van gondja

A Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás azt üzeni az államtitkárnak, ők a teljes orvostársadalmat képviselik. Ha nem lesz megállapodás, szerinte egyre több helyen szűnik majd meg a szakellátás, ami a kormánynak politikai kockázatot jelent - derül ki a szeretlekmagyarország.hu interjújából.

Kemény kiállást fogalmaztak meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) február 4-i küldöttgyűlésének résztvevői: szinte egyhangúlag döntöttek arról, hogy az orvosok, ne vállaljanak többé önkéntes túlmunkát a kórházakban, a háziorvosok ne írják alá az új ügyleti ellátási szerződéseket, az ennél is elszántabbak helyezzék letétbe a felmondásukat. A kamara ezzel szeretne nyomást gyakorolni a kormányra, és kikényszeríteni egy hosszú távú, átfogó terv elkészítését a magyar egészségügy megújítására.

A közoktatásért is felelős Belügyminisztérium a rendkívüli közgyűlésre másnap egy rendkívüli sajtótájékoztatóval reagált, az ott elhangzottak alapján pedig nem úgy tűnik, mintha nyitottak lennének a MOK javaslataira. De meddig hajlandóak elmenni az orvosok a céljuk elérésében, és hogyan hat ez majd ránk, a betegekre? Dr. Svéd Tamással, a MOK titkárával beszélgettünk.

— Mik most pontosan a MOK követelései?

— Kétféle követelésünk van. Egy részük hosszabb távra szól, ezekben semmi újdonság nincs, ugyanazokat a célokat szeretnénk elérni már jó ideje. Ezeket ismét leírtuk és honlapunkon közzétettük. Ez az anyag tartalmazza azokat a javaslatokat, amikkel el szeretnénk érni, hogy a magyar egészségügy fejlődő pályára álljon, tervezhető és biztonságos legyen, minőségi ellátást tudjon nyújtani. Garanciákat adjon arra, hogy az egyik oldalon gyógyulni, a másik oldalon pedig gyógyítani tudjanak. Ehhez első lépésként szükséges egy átfogó, hosszú távú terv, amelynek elkészítésében lényegében az egész társadalom részt vesz. Ennek kidolgozásához szeretnénk megnyerni a kormány mellett az ellenzéki pártokat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a szakmai- és a betegszervezeteket. Ez garantálhatná, hogy egy akár másfél-két évtizeden át tartó átalakulás végigmenjen.

Rövid távon szeretnénk megakasztani azt a folyamatot, amely a tavaly év végén elfogadott törvények és idei rendeletek nyomán az egészségügy irányításának centralizációja, egy utasításokon alapuló parancsuralmi rendszer kialakulása felé tart, a dolgozókat feszültségben és bizonytalanságban tartva, akár elűzve. A egészségügy rövid távú működőképességének megtartásához elengedhetetlennek tartjuk a szakdolgozói bérek rendezését, a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítését, illetve a szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítását.

...

— A MOK küldöttközgyűlése a hétvégén arról döntött, hogy a háziorvosok ne írják alá az ügyeleti szerződéseiket, és helyezzék letétbe a feladatellátási szerződéseiket, a kórházi orvosok pedig függesszék fel a rendszert eddig működésben tartó önkéntes többletmunkát. Ez mit jelent a gyakorlatban: hány orvos helyezheti letétbe a felmondását, mennyien nem fognak ezentúl többletmunkát vállalni?

— Most kezdtük el a gyűjtést, egyelőre nem tudom megmondani, hányan élnek majd ezekkel a lehetőségekkel. Decemberben azonban volt egy belső felmérésünk: az akkor választ adó több mint 8000 kolléga közül az ügyeletben részt vevők több mint 80 százaléka, összesen közel 4000 orvos jelezte, hogy felmondaná az önként vállalt többletmunkáját, és 50 százalék felett volt a felmondásukat letétbe helyezni hajlandók aránya is. Az egészségügy jelenlegi munkaerőhiánya mellett akár csak 4000 orvos kilépése önmagában elég nyomásgyakorlás lehet.

További részletek a cikkben.