• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Svédországba megy, viszi magával a kutatását

Lapszemle 2019.06.17 Forrás: index.hu
Svédországba megy, viszi magával a kutatását

Az Akadémia elleni támadások és a politikai légkör miatt Svédországba megy, viszi az elnyert EU-s pénzét és több munkatársát is.

Amióta a kormány nekiment az Akadémiának, sokszor hallani, hogy a kutatóintézetek tervezett elvétele miatt jeles kutatók fognak elmenni Magyarországról. A közelmúltban aztán nyilvánosságra került az első név: Takács Károly szociológus, a Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ (RECENS) alapítója bejelentette, hogy Svédországba, a Linköpingi Egyetemre megy. Takács néhány éve elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) kétmillió eurós támogatását, ami komoly pénznek és elismerésnek számít. Ez az összeg személyhez kötött, ő pedig úgy döntött, hogy a CEU és az MTA elleni támadások miatt inkább Svédországba viszi, és megy vele magyar kutatócsoportjának több tagja is. Az Index kérdezte meg, mi áll a döntése hátterében.

A svéd egyetem oldalán az jelent meg, hogy a rezsim elnyomása elől jön el a magyar kutató. Nem túl erős ez?

Ennyire élesen talán nem fogalmaztam, az akadémiai helyzetre vonatkoztak a megjegyzéseim. Lényegében a kutatói szabadság súlyos megsértéséről van szó, a CEU elüldözéséről, egy folyóirat bezúzásáról, a gender szakok betiltásáról, általában a beavatkozásról a tudomány ügyeibe. Mélyen érintett, hogy a mi kutatócsoportunk tagjai is rákerültek a Figyelő listájára. Túl lehetett volna ezen lépni, de ha ebbe az irányba fejlődik az ország, az nekünk csak rossz lehet. (...)

Hét okot sorolt fel, ami szerepet játszott a döntésében, többek között politikai igazodásról és mérgezett légkörről írt. Mire gondol?

Politikai igazodás kapcsán leginkább arra a letiltott előadásra gondoltam, amikor a Magyar Tudomány Ünnepén az Akadémia öncenzúrát alkalmazott, és nem engedett megtartani egy amúgy teljesen ártalmatlan előadást arról, hogy a számítógép-használatban mik a férfi-női különbségek. Az igazodás más formáit is látom magam körül. Aki mindenképpen Magyarországon szeretne kutatni, az a kivonulás-tiltakozás-hűség háromszögében valamennyit tiltakozhat ugyan, de összességében be kell illeszkednie ebbe a rendszerbe. (...)

Tud másokról, akik elmennek?

ERC-nyertes, Lendület-nyertes, befutott és fiatalabb kutatók egyaránt. A legtöbb esetben magánéleti ok is szerepet játszik, vagy régóta kínálgatják egy állással, amit idáig visszautasított, mert szeretne Magyarországon élni, de most elfogadta. Én is reménykedem abban, hogy lesz még olyan kutatási környezet Magyarországon, ahová érdemes lesz visszatérni. Nem vágom el a szálakat. A teljes interjú itt olvasható