A közismert baktérium egyik törzse lehet felelős a közép-amerikai civilizációt megroppantó járványokért.
Két, a közelmúltban lezajlott kutatás eredménye is azt valószínűsíti, hogy a közismert baktérium egyik törzse lehet felelős a spanyol hódítás éveiben a közép-amerikai civilizációt megroppantó járványokért– olvasható az index.hu portálján.
Régóta foglalkoztatja a történészeket a kérdés, miért omlott össze olyan viharos gyorsasággal az Azték Birodalom a spanyol konkvisztádorok 1519-es megérkezése után. A belső ellentétek és a hódítók félelmetes fegyverei sem adnak ugyanis elégséges magyarázatot arra, hogy miért nem voltak képesek az aztékok komolyabb ellenállást tanúsítani a Hernán Cortés vezette maréknyi európai katonával szemben.
A forrásokból eddig is tudtuk, hogy a kérdéses évtizedekben egy pusztító betegség több hulláma is végigsöpört az azték népességen. A helyiek nyelvén cocoliztli, azaz nagyjából dögvész néven emlegetett kór 1545 és 1550 közötti egyik tombolásának a becslések szerint az aztékok 80 százaléka esett áldozatául, de még 1576-ban is rengetegen haltak bele egy újabb hullámába.
Végső soron tehát a háború és az éhínség helyett elsősorban a cocoliztli tehető felelőssé azért, hogy az 1519 utáni száz évben az azték népesség nagyjából 25 millióról alig egymillióra csökkent.