Számokban a fedél nélkül élők egészségügyi ellátásáról

Az úgynevezett mozgó orvosi ellátás 257 hajléktalan emberről gondoskodott, a lábadozó szobát 57-en használták, míg a háziorvosi ellátásban 71 új beteg regisztrálása mellett 646 fő jelent meg – derül ki a ReFoMix Nonprofit Kft. 2017-es egészségügyi ellátást összegző beszámolójából - írta a civishír.hu.

A ReFoMix által 9 éve működtetett Dobozi utcai központ folyamatos munkarendben fogadja a hajléktalanokat, míg a társaság komplex egészségügyi szolgáltatást nyújt háziorvosi ellátással, fertőtlenítő fürdetéssel, lábadozó szobával, valamint hétköznapokon 4 órában mozgó orvosi szolgálattal.

A TAJ-kártya hiányában is biztosított háziorvosi ellátás során a megjelenők és az új betegek száma 2014 óta arányaiban kevesett változott, miközben előbbi 2010-ben Debrecenben elérte a 930, utóbbi pedig a 173 főt! Az egyéb teendők mellett a háziorvos végzi a hajléktalanok akut ellátását, a krónikus betegek gondozását, félévenkénti tüdőszűrésre küldését. A tavaly feljegyzett 71 új ellátott közül 23 nő volt.

A lábadozó szobai szolgáltatás célja, hogy az otthonápolást értelemszerűen nélkülöző hajléktalan betegek a kórházi ellátást követően, vagy azt kiváltva, megfelelő körülmények között tölthessék a felépülési időt. Korábban a kórházból az utcára kerültek vagy olyan helyre, ahol erre nem voltak felkészülve.

– A cívisvárosban tavaly 57-en vették igénybe az ingyenes lábadozót, 44 férfi és 13 nő. A hajléktalan emberek szociális állapotának romlását mutatja, hogy a lábadozó nyáron is teltházzal üzemel, krízisidőszakban a férőhelyek gyakran bizonyulnak kevésnek. Így az akut ellátást már nem igénylő betegeket a speciális éjjeli menedékhelyre, esetleg más szállást nyújtó intézménybe kell áthelyezni.

– A kórház és a klinika aktív osztályainak érthető igénye, hogy a szükséges ápolási idő letelte után „haza” vagy korábbi tartózkodási helyére, esetleg ápolást nyújtó intézménybe engedjék a betegeket. A kórházi szociális munkásokkal szemben is fokozott elvárás, hogy lehetőleg 24 órán belül intézzék el a befogadást. Ez a kórházi, klinikai osztályokról érdeklődő orvosokkal, ápolókkal, szociális munkásokkal szemben gyakran vezet konfliktushoz, hiszen nincsenek tisztában a férőhelyek szűkösségével. A legyengült, idős kora vagy tartós betegsége miatt gondozásra szoruló, esetleg daganatos betegség miatt hosszasan intézményünkben tartózkodó emberek a férőhelyek tartós lefoglalásával lehetetlenné teszik a kórházból küldött összes rászoruló befogadását. További ágyakat nem lehetséges elhelyezni, emeletes ágyakra pedig operált, legyengült, daganatos, öreg, mozgássérült embereket természetesen nem küldhetünk – fogalmazza meg a problémát Szemerédy Zsolt ügyvezető, hozzátéve: egyre több betegüknél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatot, és hosszas kezelés végén – hospice-ellátáshoz hasonló gondoskodás mellett – az egészségügyi központban hunynak el.

A legnagyobb problémát persze a végleges megoldásra váró hajléktalanok elhelyezése jelenti, hiszen egy megfelelő szociális intézménybe bejutni a hosszú várólisták miatt nagyon nehéz.

Emiatt a debreceni intézmény is „bedugul”, „nagyon fontos lenne egy 50 férőhelyes hajléktalanok otthona” – olvasható a debreceni közgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága elé kerülő anyagban.

További érvek a teljes beszámolóban