A brit példa gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban és Kanadában, de dolgoznak biciklis mentősök Franciaországban, Észtországban, sőt Szlovéniában is.
A fejlett országokban és alacsony jövedelmű afrikai és ázsiai országban évek óta használják a biciklis vagy más kétkerekű mentőegységeket életmentésre, írja a Qubit.
Az egyik legsikeresebb biciklis szolgálat a brit National Health Service (NHS) kötelékében működő Cycle Response Unit (CRU), amelyet 2010-ben alapítottak, és tagjai London legforgalmasabb utcáin cirkulálnak. Az ötlet Tom Lynch brit BMX-bajnoktól, a nyolcvanas-kilencvenes évek BMX-szupersztárjától származik, aki 22 évesen visszavonult a BMX-versenyektől, és rohammentősnek állt. London elviselhetetlenül lassan vánszorgó, belvárosi dugóiban ülve jutott az eszébe, hogy bringával mennyivel gyorsabban odaérne a riasztáshoz, és végül addig duruzsolta az NHS döntéshozóinak fülébe az ötletet, hogy 1999-2000 környékén beleegyeztek abba, hogy kipróbálja a biciklis mentést.
A kerékpáriparban dolgozó barátai segítettek Lynchnek, hogy a lehető legjobb felszereléssel vághasson neki az életmentésnek, és minden szükséges eszköz ráférjen a bringájára – még az akkoriban 23 kilogrammos defibrillátor is, amelyek manapság már csak 1-2 kilót nyomnak. Az NHS sztorija szerint Lynch a próbaüzem első órájában már öt hívást válaszolt meg, és így értelemszerűen öt mentőautós mentést lehetett lemondani.
Mára több mint 120 biciklis mentős dolgozik az NHS-nek, akik évente több mint 17 ezer hívást válaszolnak meg. Kék fénnyel ellátott és szirénázó bringájuk akár a Heathrow repülőtéren is végigtekerhet, és könnyebben bejuthatnak akár egy bevásárlóközpontba is.
A brit közegészségügy számításai szerint a CRU az esetek mintegy felét képes megoldani a helyszínen, így elkerülhető a kétszemélyes mentőkocsik bevetése. A biciklis szoégálat emellett évente 6000 órányi mentési időt spórol a mentősöknek, ami körülbelül évente egymillió fontot takarít meg az NHS-nek.
A brit példa gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban és Kanadában, de dolgoznak biciklis mentősök Franciaországban, Észtországban, sőt Magyarországhoz közelebb Szlovéniában is. A tengerparti szlovén városkában, Izolában például már négy éve működik biciklis mentőszolgálat. Eredetileg az isztriai maraton biztosítását igyekeztek megoldani a bringákkal, mára azonban nyaranta szinte az egész környező térségben is igyekeznek jelen lenni, habár csak munkaidőben, reggel 9 és este 5 között, és elektromos biciklikre cserélték a hagyományos kerékpárokat.
Bajorországban 2016-ban kezdtek el elektromos bringákkal kísérletezni a helyi mentőszolgálatnál, Franciaországban pedig 2020-ban mutattak be Párizsban egy különleges, kifejezetten a városi mentésre specializált elektromos bringát 150 literes tárolókapacitással, 140 decibeles szirénával, GPS nyomkövetővel és USB csatlakozóval.
További részletek a Qubit cikkében