Kevesebben fordulnak a betegjogi képviselőkhöz, bár a jogsértések száma nem csökkent.
Az orvosi műhibaperekben megítélt kártérítések elvileg ugyan nem limitálhatók, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy azok összegét „ésszerű" mértékben határozza meg a bíróság – olvasható egyebek mellett a Műhibaperek és kártérítési perek az egészségügyben című könyvben. A kötetet is bemutató betegjogi konferencián a szervező Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi és Önrendelkezési Programvezetője, Bence Rita elmondta: azóta, hogy 2011-ben megszüntették a hatósági jogkörrel is rendelkező Egészségbiztosítási Felügyeletet, annak ellenére kevesebben fordulnak a betegjogi képviselőkhöz, hogy a jogsértések száma tapasztalataik szerint nem csökkent – írja a Világgazdaság – online.
Az említett könyv egyik szerzője, Hidvéginé Adorján Lívia bíró úgy fogalmazott, hogy ma az egyetlen hatékony eszköz a betegjogok érvényesítésére a per. A műhibaügyek számának emelkedésében azonban szerinte az is nyilvánvaló szerepet játszik, hogy sok keresetet pénzszerzési céllal nyújtanak be, miután sok ügyvéd számára ez a terület komoly üzletet jelent.
A jogászokkal és a kórházvezetőkkel egyetértve a Hidvéginé Adorján Lívia és a kötet társszerzője, Sáriné Simkó Ágnes is úgy látja: a kórházak felelősségbiztosítási rendszere nem képes betölteni a feladatát.
Magyar betegjogok: ez még nem Amerika