Száz éve halt meg Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így csak szülésznőként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelő kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába, írja a hvg.hu. 

Miután 1895-ben rendelet jelent meg arról, hogy nők is jelentkezhetnek egyetemi képzésre, Hugonnai Vilma férje biztatására ismét diplomája elismeréséért folyamodott. Néhány vizsgát követően 1897. május 14-én, ötvenévesen őt avatták az első magyar női orvossá. Most már élhetett hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Amikor kitört az első világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra. Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el.

Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halálakor már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. Nevét Budapesten, Józsefvárosban a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája előtt tér és emléktábla, Nagytétényben iskola őrzi. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmet tervez kibocsátani Hugonnai Vilma alakjával az idei évforduló alkalmából.