Azt mondja, szép hivatást választott, s bár voltak nehézségek, soha nem bánta meg döntését.
Egy diplomás ápolónő a hazai egészségügyben felbecsülhetetlen érték. A megszerzett tudással és a többéves szakmai gyakorlattal szinte mindent tud, ami a betegek felépüléséhez nélkülözhetetlen, írja a heol.hu.
Forgó Mariann, az egri Markhot Ferenc Kórház alkalmazottja naponta gyöngyösi otthonából indul el gyógyító útjára. Azt mondja, szép hivatást választott, s bár voltak nehézségek, soha nem bánta meg döntését. Pályája állomásairól, kihívásokról, sikerélményről beszélgetett vele a lap.
– Egy kozmetikus rokon ajánlotta az iskolát. Itt megszerezhettem az alapokat, másrészt az érettségi mellett egy szakmát is elsajátíthattam – emlékszik a kezdetekre. – A kötelező szakmai gyakorlatok során jöttem rá, hogy ez a munka nekem való. 1993-ban a sebészeti osztályon kezdtem dolgozni, jó csapatban, változatos feladatokat végezve. Ez idő alatt végeztem el a munka mellett a felnőtt szakápolói tanfolyamot, s szereztem OKJ-s szakápolói bizonyítványt. Rá néhány évre, 2004-ben alakítottak ki egy VIP-részleget a kórházon belül, ami tíz évig működött, és ezalatt az idő alatt öt évig megbízott részlegvezetőként dolgoztam. A főnővér ajánlatára kerültem a részlegre. Ezek alatt az évek alatt tanultam talán a legtöbbet a hivatásomról, gyakorlatban és elméletben egyaránt. Minden osztályról fogadtunk betegeket, így átláttam a kórház működési struktúráját. Remek kollégákkal, jó körülmények között dolgozhattunk. Ez idő alatt szereztem meg a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karán a szakirányú diplomámat, közben tanfolyamra járva angol nyelvvizsgára is szert tettem.
A teljes cikk a heol.hu portálon.