• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Százezerre becsülik a külföldön dolgozókat

Lapszemle Forrás: vg.hu

A közhiedelemmel ellentétben a legnagyobb számban nem orvosok és IT-szakemberek mennek.

Bár a külföldön élő magyarok számáról továbbra sincs megbízható adat, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének megbízásából készült legújabb kutatásból az megállapítható, hogy a külföldön dolgozók száma folyamatosan és gyorsuló ütemben növekszik, 2013 elején körülbelül százezer lehetett. A 2011. évi népszámlálás által elért teljes magyar emigráns népesség száma 145 ezer főre volt becsülhető, 40 százalékuk egy évnél rövidebb ideje élt – nem csak dolgozott – külföldön. A folyamatosan és egyre gyorsabban növekvő munkaerő-migráció a képzettebbek és a fiatalok mellett mind jellemzőbb a képzetlenek és az idősebbek körében is – írja a Világgazdaság – online.

Hárs Ágnes a munkavállalási célú vándorlást vizsgáló kutatás vezetője elmondta: a közhiedelemmel ellentétben a legnagyobb számban nem orvosok és IT-szakemberek, hanem szakmunkások dolgoznak külföldön, és a célországok között jelentősek az eltérések.

A kétezres évek elejéhez képest a végzettség szerinti különbségek szignifikánsan összeszűkültek, szakképzetlenként a szakmunkásokhoz közel hasonló eséllyel lehet munkát találni például német nyelvterületen. A felsőfokú végzettségű munkamigránsok főként az Egyesült Királyságban és az Európán kívüli régiókban (döntően az USA-ban) találják meg a számításukat, míg a szakmunkások Németországban és Ausztriában, valamint más európai országokban.

Legolvasottabb cikkeink