Százötven egészséges év a jövő nemzedékének

Az életben csak a halál biztos, de lehet, hogy már az sem. Magyar genetikusok fantasztikus felfedezést tettek: a kutatásaik jelenlegi állása szerint sikerült megfejteniük az örök élet titkát. Pontosabban azt, hogyan lehet elérni, hogy az élő szervezet ne öregedjen. A felismerés tudományos földrengést okozhat, átalakíthat alapvető dolgokat az orvoslásban, például azzal, hogy a daganatos betegségek is gyógyíthatóvá válnak – írja a Világgazdaság – online.

Az öregedés az a biológiai jelenség, amely minden embert érint, s nem csupán orvosbiológiai, de társadalmi jelentősege is komoly. Ezért van az ezzel foglalkozó kutatásoknak fontos tudományos jelentőségük: elég, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt években kétszer osztottak ki az ezzel kapcsolatos munkáért orvosi, egyszer pedig kémiai Nobel-díjat.

Az elmúlt évtizedekben sok újat megtudtunk az öregedésről. Például beazonosítottak közel ötszáz olyan emberi gént, amelynek szerepe van a folyamatban. Ez azért lényeges, mert ezeknek a géneknek a kiiktatásával jelentősen lehet lassítani az öregedés folyamatát.

A legszélsőségesebb példa eddig az volt, hogy néhány mutáció kombinálásával 3–4 gént is kiiktattak fonálférgekben, amitől ezek 5–6-szor hosszabb ideig éltek, mint normális esetben – magyarázta a Világgazdaságnak Vellai Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Genetikai Tanszékének vezetője, hozzátéve azt is: fonalférgek amúgy 10 napot képesek élni, ezekkel a módszerekkel viszont 60 napig éltek. Ez emberi viszonylatban 500 évnek felelne meg, de a kísérleti alanyok végül elpusztultak, tehát csak az derült ki, hogy a gének befolyásolják ugyan az öregedést, de nem okozzák.

Vellai Tibor kiemelte: egészen mostanáig azt hittük, hogy az öregedést a sejtekben felhalmozódó molekuláris károsodások okozzák. Ennek következtében idővel a sejtek működése leáll, elpusztulnak, és amikor ez tömeges méreteket ér el, megjelennek a betegségek – a folyamat vége az élőlény elpusztulása. Azt is tudjuk, hogy ez nem a véletlen műve, hanem genetikailag szabályozott biológiai folyamat, ami fajonként jellemző. Ez egy az evolúció által megőrzött molekuláris mechanizmus: ezért van, hogy a muslinca egy hetet, a fonálféreg tíz napot, a kutya 10-12 évet, az ember pedig 70-80 évet él. Hiába értettük tehát egyre jobban azt, hogy mi az öregedés, valójában nem tudtuk megmondani mitől öregszünk.

Az 1800-as években a fejlett ipari országokban az átlagéletkor 40 év volt. Voltak ugyan, akik 80 évet éltek, de a halálozási arány magas volt már egész fiatal korban is. Eltelt 200 év, az orvostudomány fejlődése következtében ma ezekben az országokban 80–85 év a várható élettartam. Ez kétszeres növekedés. A legmeglepőbb változás, hogy az élettartam-növekedés egy lineáris tengely mentén történt, vagyis a legrosszabb forgatókönyv szerint a mai gyerekek átlag 90-100 éves élettartammal fognak szembesülni. Nem kétszáz, húsz-harminc év is elég lesz, hogy újra megduplázódjon az átlagéletkor – emelte ki a genetikus.