Szedjünk vagy ne szedjünk vitaminokat?

A multivitaminok és táplálékkiegészítők piaca világszerte virágzik. Magyarországon évente 40 milliárd forintot költenek az emberek efféle termékekre csak a patikákban és a drogériákban (és talán még egyszer ennyit fizetnek értük az interneten, MLM-cégeknél és másutt). De van-e ennek bármi értelme, bizonyítja-e bármi is e készítmények reklámozott hatását? - tette fel a kérdést az Index.

A tekintélyes Cochrane kollaboráció tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, amely lerombolta az omega-3 táplálékkiegészítők köré épített teljes mitológiát. A Cochrane az orvostudományban születő független vizsgálatok eredményeit veti alá metaanalíziseknek, és ebből igyekeznek jóval reprezentatívabb következtetéseket levonni. 79 vizsgálatot elemeztek ez alkalommal, amelyek az omega-3-tartalmú táplálékkiegészítők (ez itt nagyon fontos: nem a természetes forrásból származó omega-3, hanem a kapszulaként szedett formája) egészségügyi hatásait kutatták. E vizsgálatokban összesen 112 ezer ember vett részt, több földrészről, egészségesek és betegek vegyesen. Azt hasonlították össze, hogy aki kiegészítő omega-3 készítményeket szed, az vajon védett-e valamelyest a szív- és érrendszeri betegségektől. És nem. A Cochrane verdiktje szerint a megnövelt omega-3 bevitelnek csekély hatása van vagy semmilyen hatása nincs a szívbetegségek előfordulására, illetve a miattuk bekövetkező halálesetekre.

De ez a tanulmány csak a jéghegy látható csúcsa volt. Miután felfigyelt rá a közvélemény, sorban kerültek elő az újabb és újabb metaanalízisek, amelyek a legtöbb, közmegbecsülés övezte étrend-kiegészítő, sőt a vitaminok jó hírét is csorbították. Megkérdőjeleződött sok más mellett az A-, B-, C- és E-vitaminok kiegészítőként való szedése is. Lassan már az a vitamin számít kivételnek, amelynek hatásosságát senki nem vitatja.

De hogyan lehetséges, hogy a vitaminok, amelyek száz évig az ember legjobb barátjának számítottak, most cserben hagytak minket?

Ha ragaszkodunk a definícióhoz, akkor a vitaminokra igenis szükségünk van, hiszen csak olyan vegyületeket sorolnak ebbe a csoportba, amelyek kis mennyiségben esszenciálisak az egészséghez, viszont a szervezet maga nem képes őket előállítani (a D-vitamin kivételével). Természetesen az ismeretek idővel változhatnak, az újabb kutatások megcáfolhatják a korábbi feltételezéseket, így a vitaminok és egyéb jótékony hatású anyagok köre is változhat. Itt nem is arról szól a vita, hogy magukra a vitaminokra, ásványi anyagokra, nyomelemekre, különleges szerves vegyületekre ténylegesen szükségünk van-e, hanem arról, hogy van-e értelme ezeket táplálékkiegészítőként magunkhoz venni. Válasz a teljes cikkben