Szemben az egészség: az íriszdiagnosztika egy nagy kamu

Legalábbis az íriszdiagnosztika művelői és hívei szerint. Bármennyire is abszurdnak tűnnek egy alternatív gyógyászati módszer elvi alapjai, a tudománynak kötelessége megvizsgálni, hátha mégis van benne valami – írja a hvg.hu.

Az íriszdiagnosztika (más néven iridológia) elméleti alapját az az elgondolás képezi, hogy a szemünk szivárványhártyájának (írisz) felületén az egész test leképeződik, magyarán az írisz egy kis szeglete a szívünknek felel meg, egy másik a májunknak, a harmadik a tüdőnknek, és így tovább. Sőt, az alternatív orvoslás e fura ága ennél is tovább megy, s azt állítja, hogy a színeződésbeli mintázatok alapján a szemből kiolvashatóak az egyes szervek betegségei, mi több, az ezekre való hajlam is. Egy erőteljesebb színfolt az íriszen a „szakember" számára jelzi, hogy a megfelelő testrésszel gond van, vagy a jövőben gond lehet. Ilyen informatív foltok nem csak az íriszen, hanem az ínhártyán is előfordulhatnak, ezzel azonban egy másik alternatív irányzat, az ún. szklerológia foglalkozik. Az íriszdiagnoszták az úgynevezett írisztérképeket használják a diagnózis felállításához, melynek kulcsszavai közül a „túlműködő szerv" kifejezés érdemel külön említést, mivel az orvosi szakszótár nem tartalmaz ilyet. A szemből persze megállapítható a szervek gyulladása és egyéb betegsége is, legalábbis a terület művelői és hívei szerint.

Az íriszdiagnosztika több évszázados múltra tekint vissza. A szivárványhártya és a test egyes régióinak megfelelhetőségét (ez az ún. homolateralitás) Philippus Meyeus már 1665-ben feltételezte, s ezt az elképzelését a Chiromatica Medica című könyvében részletesen kifejtette. A jelenleg alkalmazott módszer alapjait Péczely Ignác fektette le. Az anekdota szerint a magyar orvost gyermekkorában (1838-ban) egy bagoly támadta meg. A fiú védekezett, s ennek következtében eltört a ragadozó madár lába. Péczely gondozásába vette a baglyot, melynek szivárványhártyáján egy foltot figyelt meg. A folt a bagoly törött lábának megfelelő oldali szemében jelent meg. Évekkel később Péczely, már praktizáló orvosként, az egyik sérült páciens szemében is hasonló elváltozásokat észlelt. E két eset kapcsán az orvos arra a következtetésre jutott, hogy mindez nem lehet a véletlen műve, egyértelművé vált számára, hogy az írisz egyes területein a megfelelő szervek vetülnek. Ezzel lényegében megalkotta az iridológiát, melyet ő maga szemdiagnosztikának nevezett. Péczely szerkesztette meg az első írisztérképet, melyen a szivárványhártyát zónákra osztotta, s a megfigyelései alapján megpróbálta beazonosítani az ezekhez tartozó szerveket. Péczely Ignác kora egyik legismertebb orvosa volt, fővárosi magánrendelőjében saját módszere mellett homeopátiával is gyógyított.

A mester tanai tanítványaival együtt szóródtak szét a nagyvilágban. Az írisztérképeket még ma is sokan fejlesztik. Nincs azonban teljes körű egyetértés elsősorban a lágy szervek szivárványhártyán való elhelyezkedését illetően, valamint a finom részletekben. Jelenleg például heves vita folyik e módszer művelői között a vese pontos helyzetét illetően. Idehaza az íriszdiagnoszták engedéllyel végzik a tevékenységüket. Az 1997-ben megalkotott egészségügyi törvény teszi lehetővé az alternatív gyógyászat – közte az íriszdiagnosztika – művelését. Egy úgynevezett szemtréner vizsgát követően már csak ÁNTSZ-engedély kell a praxishoz.

Bármennyire is abszurdnak tűnnek a módszer elvi alapjai, a tudománynak kötelessége megvizsgálni, hátha mégis van benne valami. Ha összevetjük a témával kapcsolatos publikációkat, egy érdekes összefüggésre bukkanunk a vizsgálatok végzésének időpontja és a módszer sikeressége között: minél régebben végezték a vizsgálatokat, annál nagyobb eséllyel mutatták ki az íriszdiagnosztika hatékonyságát.

Péczely a XIX. században élt, s megfigyeléseit a jóhiszeműség és a tudományosságba vetett hite vezérelte. A XXI. században viszont – az íriszdiagnosztikát illetően – ez az attitűd már nem hiteles, hiszen mostanra világossá vált, hogy az ilyen típusú misztikus összefüggések pusztán a fantázia és nem a valós világ részei. Ma már bizton kijelenthetjük, hogy a szemünk kizárólag a látás szerve, nem pedig egy térkép is egyben, s így az íriszdiagnosztika áltudomány, művelői pedig sarlatánok.

(A szerző intézetvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója.)

A teljes cikk a hvg.hu oldalán