Szembeszállt a háziorvos a Honvédkórházzal

A háziorvosa vérmérgezés gyanújával utalta be a 79 éves beteget, de a kórházban azt állapították meg, hogy nincs. Másnap, amikor visszavitte oda a mentő, már nem tudták megmenteni az életét - írja a hvg.hu az RTL híradása alapján.
Vérmérgezés gyanújával küldött be a Honvédkórház sürgősségi osztályára egy beteget egy budapesti háziorvos, de az asszonyt hazaküldték. Amikor másodszor is visszakerült a kórházba, már nem tudtak segíteni rajta – hangzott el a csütörtöki RTL Híradóban.
Háziorvosa, Mateisz Erzsébet szerint nem eléggé körültekintően vizsgálták meg 79 éves betegét a Honvédkórház sürgősségi osztályán.

Az idős nőnek krónikus sebei voltak, amit a háziorvosa kezelt. Egyik reggel azonban zavartan ébredt a beteg, kihívták hozzá az ügyeletet, az orvos vérmérgezés gyanújával utalta kórházba, a Honvédkórházban azonban az ambulánslap szerint nem vizsgálták meg.

A háziorvosa elmondta: egy nem egészen félórás ellátás keretein belül megvizsgálták, megállapították, hogy nincs baja és hazaküldték. Másnap nem tudták felébreszteni az időt nőt, mentőt hívtak hozzá, visszavitték a sürgősségi osztályra, ahol már nem tudták megmenteni az életét. Akkor már beigazolódott a vérmérgezés gyanúja.

A háziorvos levelet írt a kórháznak, kérte, hogy vizsgálják ki, megfelelően ellátták-e a betegét. Egy egyszerű vérképből látni lehetett volna ugyanis, hogy baj van. A kórház azonban elutasította az orvos kérését, a beteg dokumentációjába nem tekinthetett bele, és az intézmény nem tartja indokoltnak a vizsgálatot.

Az RTL Híradó kereste az ügyben a Honvédkórházat, de nem válaszoltak a kérdéseikre.

Szembeszállt a Honvédkórházzal a háziorvos

A helyettesites.hu blogra felkerült a háziorvos nyílt válaszlevele, amelyet Mateisz Erzsébet a Honvédkórház orvosigazgatójának, Tamás Róbert orvos dandártábornoknak írt, s amelyben no go zónának minősítette az intézményt.

A háziorvos az eset rövid leírása után azzal indokolja vizsgálatkérését, mivel megítélése szerint egyértelműen tetten érhető orvosi negligencia. "A vizsgálat azért létfontosságú a betegeim számára, mert területileg a Honvéd Kórház SBO-hoz tartozunk. Nincs hova mennünk sürgős szükség esetén. Kiszolgálatottak vagyunk. És jelenleg elkeseredettek is" - áll szó szerint a válaszlevélben.

"Az esetben a területileg illetékes ügyeletes kolléga utalta be a betegünket hajnali zavartsága miatt. A sürgősségi osztályra megérkezve lehetett vele kommunikálni. Ugyanakkor SEMMILYEN belgyógyászati vizsgálat nem történt. Sem vérnyomás vagy pulzus mérés, sem laborvizsgálat. Ennek ellenére az akkor őt ellátó dr. Zacher Gábor leírta, hogy „Jelen állapot nem sürgősségi ellátás kereteibe tartozik, SBO-ra való beutalása szakmaiatlan. Emittáljuk" - idézi fel a történteket.

A beteget hazavitették, ahol nem tudták itatni, etetni, aluszékonnyá vált. Másnap férje többször telefonált az ügyeletnek, és a rendelőnek, hogy feleségét nem tudja felébreszteni, de fél mentőt hívni, mert esetleg kifizettetik vele. Végül az ügyelet tanácsára kihívta az Országos Mentőszolgálatot, akik ellátták betegünket, komatózus állapotban visszaszállították a sürgősségi osztályra. Itt derült ki, hogy szeptikus állapota visszafordíthatatlanná vált, a teljeskörű ellátás ellenére betegünk exitált, írja a háziorvos.

A kivizsgálás szükségességének legfőbb oka az első ambuláns lap, amely szerint nem vették figyelembe a beutaló orvos diagnózisát, nem végezték el a szükséges vizsgálatokat, nem látták el az esetet, nem megalapozottan állapították meg a beutalás indokolatlanságát, sorolja a hiányosságokat.

"Mindez jól mutatja, hogy mivel szembesülünk nap, mint nap. A betegek rettegnek, hogy az SBO-ra kerülnek, nem mennek oda indokolatlanul. Akit oda beküldenek, vagy magától bejutott, az azért van ott, mert vélt vagy valós panasza van. Az emberek egy része nem tudhatja, hogy a panasza mennyire súlyos. Akit pedig orvos utal az SBO-ra, az a minimum elvárás, hogy a kollega iránydiagnózisát figyelembevéve, egyszerű fizikális vizsgálattal felmérjük az állapot súlyosságát. Ebbe beletartozhat olyan bármely egészségügyi dolgozó által kivitelezhető vizsgálat, mint amilyen a vérnyomásmérés és a pulzoximéter használata. Ilyen vizsgálat a mi betegünk esetében nem történt. Pedig egy alacsony vérnyomás, magas pulzusszámmal, általános gyengeséggél, étvágytalansággal, a látható sebek mellett egyértelműen szepszisre utalt volna. Ha még egy vérképet is néztek volna, kiderül, hogy a fehérvérsejtszám jelentősen emelkedett. Másnap 32 ezres számot mértek. A második dokumentációban világosan kirajzolódott a kórkép súlyossága, és az a küzdelem, amivel az előző nap hibásan elambulált beteget próbálták életben tartani" - írja a háziorvos.

A teljes levelet itt olvashatják. 

Kell-e vizsgálat a Honvédkórház sürgősségijén egy haláleset után?

"Teljesen elveszett az, amiért orvosnak mentünk, hogy mi a betegekért vagyunk. Ha menthetetlen valaki, akkor nem órákig kell váratni, hanem meg kell beszélni vele vagy a hozzátartozókkal, hogy nem tudják felvenni, vagy javasolni nekik, hogy kérjenek hospice ellátást. Bármi olyan segítség jó, ami azt mutatja, hogy emberszámba veszik a beteget. A sürgősségi osztályra tényleg kiszolgáltatott emberek mennek, komoly problémával. Nem gondolom, hogy általános lenne ott akarják kivizsgáltatni magukat. Az egy másik kérdés, hogy a rendszerben mennyi idő alatt kap valaki időpontot szakrendelésre, és a várakozás milyen egészségkárosodást okoz számára" - nyilatkozta Mateisz Erzsébet a hvg.hu portálnak.

Az interjú végén a hvg.hu arról is beszámol, hogyan nyilatkoztak megkeresésükre a Honvédkórházban, illetve a szaktárcánál.