Szentes: garantált a járványügyi biztonság

A szocializmus idején mindenről az állam gondoskodott, az egyén nem volt felelős semmiért, ám tudomásul kell venni, hogy ez mára megváltozott, legalább a saját egészségéért mindenki felelős – mondta a Magyar Hírlapnak Szentes Tamás, amikor a Magyar Hírlap arról kérdezte, miért nincs beépülve a magyar lakosság gondolkodásmódjába a megelőzés fogalma. Az országos tiszti főorvos beszélt a kórházi fertőzésekről, a szűrőprogramokról és az esetlegesen bekövetkező vészhelyzetek kezeléséről is - olvasható a magyarhirlap.hu portálon.

– Huszonöt éves az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, azaz az ÁNTSZ. Hogyan értékeli ezt az időszakot, honnan hová jutottak el?

– Pontosan huszonöt évvel ezelőtt arra a fejlődési útra tértünk vissza, amely a magyar egészségügyi ellátórendszer szempontjából a legsikeresebb volt, és amelyet a két világháború között a Bethlen-kormány indított el. Akkor a tisztiorvosi szolgálatot az 1925-ben alapított Országos Közegészségügyi Intézet – mint közegészségügyi és járványügyi technológiai szolgáltató - és a Zöldkeresztes Egészségügyi Mozgalom – mint népegészségügyi szolgáltató – egyesítéséből hozták létre, a kor talán legkorszerűbb egészségügyi háttérintézményeként. Ennek mintájára alakította ki több ország is a saját rendszerét Európában, de például Kína is. A konstrukció adaptációjával huszonöt évvel ezelőtt egy olyan organikus fejlődési útra sikerült visszatérni, amely azóta is a legstabilabb és leghatékonyabb területe a magyar egészségügyi irányításnak. Az elmúlt két és fél évtized sikerei közül kiemelkedő a magyar kötelező védőoltási rendszer, amelynek hatékonyságáról az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is elismerően nyilatkozott.

– És a szűrési programok?

– A méhnyak- és emlőszűrés, valamint a most kezdődő vastagbélszűrés elindította azt a folyamatot, amely a hazai lakosság születéskor várható élettartamában felzárkózást jelenthet az európai élmezőnyhöz. Ezen túl pedig az ÁNTSZ működése jelenti a garanciát az ország közegészségügyi, járványügyi és egészségügyi ellátásbiztonságára. Valamennyi kiemelt járványügyi jelentőségű kórokozó esetében az ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központja az országban az egyetlen laboratóriumi vizsgálóhely, Közép-Európa egyetlen járványügyi célból működő szkafanderes biztonsági laboratóriuma ugyanis itt működik - egyébként ebből a kontinensen mindössze öt van. Ezzel Magyarország európai szinten is jelentősen hozzájárul a járványügyi biztonsághoz, s ez teszi lehetővé Magyarország számára a járványügyi területen speciális és veszélyes kórokozók idejében történő azonosítását és az ehhez szorosan kapcsolódó járványügyi felügyeleti tevékenységet. A megújított vízbiztonsági laborunk pedig többek közt hazai ivóvízbázisaink megőrzésének garanciája.

– Az utóbbi időben sok szó esett a kórházi fertőzésekről, s az erről kialakult vitát a közbeszédben Dénes Tamás korábbi rezidenselnök nyilatkozata váltotta ki. Ő azt mondta egy interjúban, hogy ilyen típusú fertőzésekben évente háromezren halnak meg. Mit lehet tudni pontosan ezekről az adatokról? Milyen típusú fertőzésekről beszélünk?

– A fejlett világ egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb kihívása az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, úgynevezett nosocomiális fertőzések növekvő száma. Ennek a jelenségnek több oka van. Egyrészt az ellátórendszer egyre súlyosabb betegek kezelésére, gyógyítására kínál esélyt, viszont a legyengült állapotban lévő, károsodott immunrendszerű betegek fogékonyabbak a fertőzésekre és nehezebben birkóznak meg velük. Emellett gond az is, hogy növekszik az antibiotikumos kezelésnek ellenálló baktériumok száma, amelyek gyakran egymásnak adják át az ellenállás képességét. Sok esetben pedig az antibiotikumos kezelésnek a következménye, hogy a normál bélflórát adó baktériumok egy része elpusztul, és emiatt bizonyos baktériumok jobban tudnak szaporodni, s betegséget idéznek elő. Ez a realitás, mint ahogy az is, hogy Magyarországon szerencsére biztonságban vannak a betegek.

A teljes interjú a Magyar Hírlap online oldalán olvasható.