Szerencsére aktív a járványügyi diagnosztika

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO direktíváinak megfelelően felállította azt a katasztrófavédelmi bizottságot, amely egy ilyen új járvány esetén kezelni hivatott a kialakuló új helyzeteket – mondta a Qubitnek Jankovics István virológus, a WHO hazai influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosa. A katasztrófavédelmi bizottság elsődleges feladata, hogy folyamatosan biztosítsa a diagnosztikai eszközöket és eljárásokat, illetve tájékoztasson a kialakult helyzetről.  

Ebben a folyamatban előnye is van annak, hogy az új koronavírus terjedése is épp a szezonális influenzajárvány idejére esik, mondta Jankovics; az influenzajárvány miatt ugyanis egyébként is aktív a járványügyi diagnosztikai apparátus. Országszerte száz háziorvos és ugyanannyi házi gyermekorvos küldi heti rendszerességgel a mintákat az influenzaszerű megbetegedésekről. Mivel a koronavírus okozta fertőzések és az influenzavírus okozta megbetegedések esetében a tünetek ugyanazok, ezekből a mintákból a szakemberek azonnal ki tudják szűrni a 2019-nCoV megjelenését. Ezért lehet nagy biztonsággal mondani, hogy eddig Magyarországon nem jelentkezett még orvosnál olyan beteg, akinél az új koronavírus okozott volna súlyos tüneteket. 

Az 1997-es H5N1 influenzajárvány idején 4 hónapba telt, hogy egyáltalán azonosítsák a kórokozót, ami a fertőzöttek közel kétharmadával végez. Nem okozott világméretű pánikot 2003-ban az ugyancsak Kínában járványt okozó SARS-vírus és a 2012-es közel-keleti MERS-vírus sem, pedig előbbi koronavírus a fertőzöttek 10, utóbbi pedig a 35 százalékának vette el az életét. A 2019-nCoV unokatestvérei, amelyeknek genetikai állománya 80 százalékban azonos a vuhani víruséval, és ugyancsak tüdőgyulladást okoznak, az epicentrumaiktól távol, például Európában nem okoztak semmiféle pánikot.