• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szeretnénk a hormonokra fogni, de triviálisabb oka van az elhízásnak

Lapszemle 2023.04.28 Forrás: mandiner.hu
Szeretnénk a hormonokra fogni, de triviálisabb oka van az elhízásnak

Sokan már-már reménykednek abban, hogy az elhízás valamilyen betegséghez köthető, mert akkor ők valójában nem tehetnek az állapotukról.

Európában benne vagyunk a top háromban, a világon pedig a top tíz elhízott nemzet között szerepelünk. Most dolgozzák ki a felnőttkori elhízás hazai irányelveit – mondta a Mandinernek Bedros J. Róbert, a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, obezitológiai tanszékvezető, címzetes egyetemi tanár.

Ami az elhízást illeti, Európában benne vagyunk a top háromban, a világon pedig a top tíz elhízott nemzet között szerepelünk. Mi ennek az oka?

Valóban benne vagyunk akár az európai, akár a világ toplistáiban. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánkban a túlsúly és az elhízás népbetegség. Ennek alapvető oka, hogy többet eszünk a kelleténél. A sok bevitt többletkalória észrevétlenül, dekánként gyarapítja a testzsírt. Gondoljunk csak bele, ha egy év alatt heti (nem napi!) 150 kilokalóriával eszünk többet – körülbelül egy szelet vajas kenyeret jelent –, akkor egy év alatt egy teljes kilogrammal leszünk nehezebbek.

Ez a minimális és észrevehetetlen többletkalória-bevitel évek alatt akár tíz-húsz kilogramm hízást is jelenthet.

Sajnos még ennél is többet hízik a magyar.

Mindig is rosszak voltunk ebben a mutatóban, mi magyarok. Miért? 

Az elhízás vonatkozásában nem az elmúlt években kerültünk az élmezőnybe, hanem már évtizedekkel ezelőtt is ott voltunk. Ennek oka egészen triviális: a nem megfelelő életmód, azaz a sok evés és a kevés mozgás. Több tízezer éven át az emberiség nem dúskált a táplálékban. Ehhez a túlélés érdekében úgy alkalmazkodott a szervezet, hogy a kevés táplálékot is jól hasznosítsa. Az elmúlt alig száz évben azonban drámai változások következtek be az életkörülményeinkben: a nyugati típusú civilizációkban – így Magyarországon is – bőséggel áll rendelkezésre a táplálék, miközben a mozgás egyre inkább háttérbe szorult.

A magyar ember bizony szereti a hasát és a hagyományos nemzeti ételeink is igen kalóriadúsak.

Ezért kulcsfontosságú a mennyiség: lényegében mindent lehet enni, csak mértékkel. De a magyar ember nemcsak eszik, hanem sajnos iszik is. Itt elsősorban az alkoholra gondolok, de nemcsak a szeszes italok, hanem a cukrozott üdítők, gyümölcslevek is sok kalóriát tartalmaznak.

Milyen arányban felelős a túlsúlyért a táplálkozás, a mozgáshiány életmód, és mennyiben a hormonok?

Az elhízás kialakulásában számos tényező vesz részt, nincs például egyelten „obez gén”, amely elhízáshoz vezetne. Az első számú felelős az elhízásért egészen egyszerűen az életmód. Ebbe beletartozik a többletkalória-bevitel és a kevés mozgás. A hormonok – bár sokszor minket is ezzel keresnek meg a betegek – nem nagyon játszanak szerepet a hazai elszomorító mutatók létrejöttében.

Sokan már-már reménykednek abban, hogy az elhízás valamilyen betegséghez köthető, mert akkor ők valójában nem tehetnek az állapotukról és majd valamilyen gyógyszertől egy csapásra „elmúlik” a túlsúly. Tény, hogy a pajzsmirigy aluműködés hajlamosíthat a túlsúlyra, de alapvetően nem ez a fő probléma hazánkban. (...)

Hogyan lehetne szemléletváltást elérni a társadalomban?

Nagyon fontos egy népegészségügyi program kidolgozása, amely kifejezetten az elhízás megelőzésével és hatékony kezelésével foglalkozik. A Szakmai Kollégium Belgyógyászat, endokrinológia, diabetológia és anyagcsere tagozata a vezetésemmel most dolgozza ki a felnőttkori elhízás kezelésének hazai irányelveit. Ennek gyakorlatba történő átültetése sokat lendíthet majd az elhízottak kezelésében és gondozásában.

Már 2007-ben a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT) is azzal a céllal alapítottam, hogy visszaszorítsuk az elhízást az aktív testmozgással gazdagított életmód népszerűsítésével. Emellett feladatunknak tartjuk a tudományos kutatások eredményeinek mielőbbi gyakorlati alkalmazását, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az elhízás kísérőbetegségeinek felismerésére és megfelelő, több tudományterületet érintő kezelésére. Mérföldkőnek számít a hazai egészségügyben, hogy a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház együttműködésében önálló obezitológiai tanszék jött létre a vezetésemmel.

Az obezitológiai licencképzést évekkel ezelőtt dolgoztuk ki Simonyi Gábor és néhai Pados Gyula tanár urakkal együtt, így erre a képzésre már régóta lehetőségük van a téma iránt érdeklő szakorvosoknak. A tavaly ősszel elindult obezitológiai tanszék ezt a képzést egy lényegesen magasabb szintre emeli, mivel a graduális, a post graduális és a doktori képzésnek is meghatározó eleme lesz.

További részletek a teljes cikben