A tanyavilágban egy tízezres településen akár 50-100 embert is rabszolgasorba vetnek.
Az emberből nagyon könnyen áru lesz ott, ahol reménytelenség és kiszolgáltatottság van. A tanyavilágban egy tízezres településen akár 50-100 embert is rabszolgasorba vetnek. Világszerte pedig évente tízmilliók esnek áldozatul a modern kori rabszolgaságnak – legnagyobb számban nők és gyerekek. De Coll Ágnesnek és csapatának a Baptista Szeretetszolgálatnál sok embert sikerült már kimenekíteni és rehabilitálni, de még így is megdöbbentő számokról mesél, írja a hvg.hu.
Ő a mi kutyánk – így emlegették Szilvit a fogvatartói. Szilvi takarított, mosott, főzött a családra, napközben kihajtották az utcára, hogy a testével pénzt keressen nekik. Gazdái a lábukat is beletörölték. Rendszeresen piszkavassal verték, a fejénél fogva csapkodták a falhoz. Minden vacsora után összekaparták a maradékot, de neki kellett tartania a tálat, és azt mondania: „kérek enni”.
Egy embert nagyon könnyű megfosztani az emberi mivoltától. Szilvit ötezer forintért vették a gazdái. A férje adta el. Adás-vételi szerződésben rögzítették, hogy nem mehet vissza soha többé arra a településre, ahol a családjával élt.
Szilvi megmentésében részt vett De Coll Ágnes. De Coll a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni küzdelem programjának vezetője, több mint tíz éve segíti és támogatja a megtört, megkínzott, kizsákmányolt áldozatokat. Ez alatt az idő alatt egy emberkereskedelem elleni komplex segítőprogramot épített fel a csapatával, rengeteg megkínzott, emberi méltóságában megalázott, áldozattá vált felnőttel és gyermekkel találkozott és találkozik. Ilyen volt Szilvi is.
A teljes riport a hvg.hu portálon olvasható.