Szkepszis az új rákellenes program körül

Magyarországon évente 32-33 ezer ember hal meg rákban, ami arányaiban a legrosszabb adat az OECD-országok között. A kormány szervezett szűrővizsgálatokat tervez, új rákellenes programmal készül. Ám az általunk kérdezett orvosok szkeptikusak, nagyon komoly hiányosságokról számoltak be - írta a 24.hu.

Pontosan persze nem lehet tudni, hogy a daganatos betegségekben elhunytak közül hányan lettek volna kezelhetők, ha még a betegség egy korai szakaszában orvoshoz fordulnak, vagy hányan lettek volna megmenthetők hatékonyabb egészségügyi ellátással. Ám abban egyetértett minden orvos, akivel beszéltünk, hogy az elégtelen egészségügyi szolgáltatások és az egyéni felelőtlenség együttesen okozza, hogy Magyarországon olyanok is sokan meghalnak rákos megbetegedésekben, akik egyébként menthetők lennének.

Amennyit szó van róla, abból szinte biztosra vehető, hogy hamarosan – akár már az idén – elindulhat a vastagbélrák-szűrőprogram. Jó kérdés, hogy ennek megvalósításához kap-e Kásler elég pénzt, labort, szakembert.

Az új rákellenes programban alacsony dózisú CT-vel végzett tüdőrákszűrést is javasolnak, amely még világszinten sem elterjedt vizsgálattípus, azonban a magyar számokat elnézve nálunk kiemelten fontos lenne egy ilyen szervezett szűrőprogram. A röntgenes tüdőszűrés ugyanis nem mutatja ki elég korán a tüdőrákot, mert nem annak a diagnosztizálására találták ki.

A már működő emlőszűrésről azt tudjuk, hogy körülbelül a nők fele jár el rendesen a vizsgálatokra, de az átszűrtség nagyobb, mint 50 százalék, mert vannak, akik magánorvosnál végeztetik el a vizsgálatot, mások pedig nem akkor, amikor a „behívót” kapják. A méhnyakrákszűrésnél rosszabbak a számok, de itt is javuló tendencia látszik.

De a nem minden daganatos megbetegedésre kiterjedt szervezett szűrőprogramok hiánya, és az, hogy ezekre nem is járnak el az emberek, még nem magyarázzák azt, hogy miért vannak sokan olyanok, akik már csak akkor tudják meg, hogy rákosak, amikor lényegében már mindegy.

A korai felismerés persze kiemelten fontos, de a Rákellenes Liga elnöke, és az általunk megkérdezett orvosok is hangsúlyozták, hogy minden a megelőzéssel kezdődik. Az Európai Rákellenes Kódex tételesen felsorolja, hogy miként csökkentheti valaki a rák kialakulásának kockázatát. Nagy meglepetések nincsenek: köztudomású, hogy a dohányzás, a sportmentes életmód, az elhízás, az alkoholfogyasztás növelik az esélyét annak, hogy valaki daganatos lesz. Magyarország ott van az élbolyban, ha ezeket nézzük - írta a lap.

Idevág, hogy különböző felmérések szerint sem túl egészségtudatos nép a magyar, ezért orvoshoz sem fordulnak időben, amikor valami szokatlant tapasztalnak. Több orvos mondta, hogy sokszor előfordul a praxisuk alatt, hogy már kézzel is jól tapintható, hatalmas daganatokat találnak, amelyeket a beteg is biztosan kitapintott már régen.

Üdvözlendő a néhány éve bevezetett, daganatgyanú esetén két héten belül elvégzendő képalkotó vizsgálatra vonatkozó rendelet, azonban a radiológiai kapacitások túlterheltsége miatt ez a gyakorlatban nehezen tartható – állította egy orvos. Többen hibaként hozták fel, hogy ez a szabály csak a daganat „alapos gyanújára” vonatkozik, de a legtöbbször csak nem specifikus tünetek vannak, így sok beteg kimarad a szórásból.

Az ilyen tünetek kivizsgálása pedig szakorvosi vizsgálatokat jelent, és azt jól tudjuk, hogy ez Magyarországon akár több hónapos előjegyzéseket is jelenthet. Ez pedig könnyen a beteg elvesztéséhez vezethet.

A patológusok szintén a végletekig túlterheltek, tehát a diagnosztikus mintavételek patológiai értékelése is nagyon lassan zajlik. Ráadásul a célzott patológiai vizsgálatok nem mindig történnek meg anyagi és infrastrukturális okokból , ezért a beteg nem a legjobb terápiát kapja.

A daganat stádiumbesorolása is gyakran hiányos – hangzott el további kritika. Ez pedig amiatt van, mert gyakran megspórolják a szükséges képalkotó-vizsgálatokat.

Ráadásul a betegútszervezés is következetlen, mert az ehhez szükséges adminisztrációs feladatok elvégzésére nincs külön ember, nincs olyan, aki végig fogná a beteg kezét. Ezért ezek az adminisztrációs feladatok is az orvosokra hárulnak.

Önmagában tehát ugyan örvendetes, hogy új szervezett szűrővizsgálatokat vezetnének be, de a mélyben sokkal súlyosabb gondok vannak. Amelyeket vagy megold a kormány, vagy továbbra is ott lesz Magyarország a rákstatisztikák szégyenlistáján. A számok mögött pedig mindig emberek vannak, akik élhetnének - írta a lap. Számok, adatok a teljes cikkben