Szociális ágazat: Sztrájkfeszültségben

Bár a kormány márciusra visszamenőleges hatályú béremelést ígér, nem csökkent az alacsony bérek miatt kialakult feszültség a szociális ágazatban dolgozók körében. A szociális dolgozók lealacsonyítása egyenesen arányos a szociális ellátás által érintett milliók nyomorúságával és jövőbeni még inkább kilátástalan helyzetével" – ilyen és ehhez hasonló bejegyzéseket lehet olvasni az egyik szakmai blogon, a „radikális szociális munkás" (ereszem.blogspot.hu) egyik posztjában. A hozzászólók szerint egy esetleges sztrájk nemcsak a szociális dolgozók érdekében szerveződne, hanem azokért az emberekért, akikért nap mint nap dolgoznak. A bejegyzés jól érzékelteti az ágazaton belüli feszültséget – írja a Népszabadság – online portálján cikkének elején Ónody-Molnár Dóra.

Nyáron alakult meg hat munkavállalói érdek-képviseleti szervezet részvételével a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság. E testület novemberben ágazati sztrájkbizottsággá alakult, miután a kormány nem reagált érdemben a szociális dolgozók béremeléssel kapcsolatos kérdéseire. E testület fő követelései közé tartozik a bérrendezés: vagyis az egészségügyi dolgozói illetmény-, illetve bértábla kiterjesztése a szociális ágazatban foglalkoztatottakra. Emellett az ágazatot érintő kérdésekben rendszeres érdekegyeztetést követelnek.

Erre minden okuk megvan: a szociális munka napja alkalmából rendezett konferencia kapcsán lapunk is beszámolt arról a tarthatatlan helyzetről, amelyben a szociális szakma vergődik. A fizetések gyakran a létminimumot sem érik el, a szakképesített dolgozók kénytelenek túlmunkákat, másodállásokat vállalni, hogy valamelyest szinten tudjanak maradni – emeli ki a cikkíró.

Köves Ferenc szociális munkás, a sztrájkbizottság egyik munkavállalói érdekeket képviselő tagja a kormánnyal folyó tárgyalásokról kapcsán úgy nyilatkozott: – A sztrájkbizottság megalakulását követően többször találkoztunk a kormányoldal delegáltjával, Fülöp Attilával, az Emmi helyettes államtitkárával. A szociális ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós azonban azt kérte, hogy a hivatalos találkozók mellett a hatékonyabb munka érdekében szakértői egyeztetések is kezdődjenek. Ezekről kiderült, hogy csak az időt húzta a kormány. Olyan számokat kértek tőlünk ezeken a megbeszéléseken, amelyeknek nekik is meg kell lenniük. Vagyis azt akarták, hogy helyettük végezzük el a munkát. Azt akarták tudni, mekkora az a tömeg, amelyet egy esetleges bérrendezésnek el kellene érnie. Csakhogy ez kiszámolható a KSH-adatokból, nagyjából százezer emberről van szó – fogalmazott Köves Ferenc, aki elmondta azt is, hogy ezen a találkozón megbeszélték, hogy a sztrájkbizottság követelései eljutnak a következő kormányülésre. Az érdekvédőket mellbe vágta, hogy a megbeszéltektől eltérően, egy másnapi rendezvényen Balog Zoltán humánminiszter bejelentette: kilencmilliárd forintot különítenek el ágazati bérpótlékra, amely a miniszter szerint 6–17 ezer forint béremelkedést jelent havi szinten a szociális dolgozóknak.

Aki kicsit is tud számolni, tudja, hogy valami nem stimmel a számokkal. Ha a kilencmilliárdot elosztjuk százezerrel, az kilencvenezer. Ezt elosztjuk tizenkettővel, az havonta 7500 bruttó. Ez távol van az 5000 nettótól – világított rá a részletekre – Köves Ferenc.

Attól tartunk, hogy ahogy adják a pótlékot, úgy bármikor el is vehetik. Nem pótlékokkal kell igazítani a béreken, hanem valódi béremeléssel. Ráadásul több szociális intézmény fenntartója jelezte, hogy attól tart, nem fogják megkapni a pótlékoláshoz a fedezetet az államtól. Szerintem joggal tartanak ettől – húzta alá Köves Ferenc, hozzátéve azt is, a sztrájkbizottság továbbra is nyitott a tárgyalásokra.