„Az adattudomány kéz a kézben fog járni az egészségüggyel”, mindez pedig hatalmas egészségnyereséggel párosulhat.
Szócska Miklós szerint egyértelmű jelei vannak, hogy egy adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás zajlik, a prevenció, a diagnosztika és az ellátás területén ezek a megoldások lesznek az uralkodók. Elég csak az oltási programra gondolni, amely során az egészségbiztosító szűrést végzett a regisztráltak között, hogy a krónikus betegséggel rendelkezők kerüljenek elsőként sorra – fejtette ki az InfoRádióban a SE Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.
A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztetett, ha a megoldások valamilyen globális techcégtől érkeznek, „licencfizető rabszolgákká leszünk”, amire az elmúlt évtizedekben már volt példa. Ha viszont kihasználjuk a magyar egyetemi kutatók fejében rejlő képességeket és azt a hihetetlen adatkincset, amely a magyar egészségügyben képződik, önmagunk lehetünk képesek mesterséges intelligencia-megoldások bevezetésére és elterjesztésére, és akár rendszerexportőrök is lehetünk – fogalmazott.
Az egészségügy sem létezik tehát az adatipar nélkül, aminek a fejlődési sebességét korlátozó tényezője az adattudományi kapacitások szűk keresztmetszete Szócska Miklós szerint.
„Az adattudomány kéz a kézben fog járni az egészségüggyel”, mindez pedig hatalmas egészségnyereséggel párosulhat. Azáltal ugyanis, hogy a digitális egészségügyi rendszerben megtalálhatók a beteg „digitális ikrének adatai”, életútja, idővel könnyen kiválasztható lesz, hogy mely terápiás útvonal a legkedvezőbb számára – magyarázta a szakember. Megismételte: az adatvezérelt megoldásokkal számos ponton be lehet avatkozni úgy az egészségügybe, hogy annak életnyereség legyen a vége.