Szócska Miklós: Mari néni nyugodt lehet

Ezt mondja Szócska Miklós arról, miért kellett a fővárosi, megyei és városi kórházakat állami kézbe venni. Az egészségügyi államtitkár szerint neki is el kellett fogadnia, hogy az egységes betegellátási rendszer felépítése csak akkor valósítható meg gyorsan, ha egy kézben vannak a kórházak. Az idei béremeléssel a körülményekhez képest elégedett, s azon dolgozik, hogy legyen folytatás, az új betegellátási rend körüli aggodalmak miatt viszont a "riogatókat" okolja, s szerinte senki sem marad ellátatlanul. Szócska állítja: semmi sem szűnik meg, a kapacitások pedig az egynapos- és a járóbeteg-ellátásba rendeződnek át, nem fölösleges ágyakba - írja a Népszava – online.

- Ön elégedett a mostani egészségügyi béremeléssel?

- Teljesen csak akkor leszek az, amikor az egészségügyben dolgozók motiváltak és elégedettek lesznek. De hogy egyáltalán meg tudjuk adni ezt a béremelést januárig visszamenőlegesen, felmenő rendszerben, a gazdasági világválság ellenére, azzal nagyon elégedett vagyok. Ez egy nagyon fontos eredmény, többet jelent szimbolikus üzenetnél; hiszen több mint 86 ezer ember fizetésemeléshez jut.

- És igazságosnak is tartja, hogy ugyanakkora összeget osztanak szét 17 ezer orvos, mint 68 ezer szakdolgozó között?

- A lehetőségekhez képest a legtöbbet hoztuk ki ebből a keretből, hiszen minden 350 ezer forint alatt kereső orvos havi bruttó 65 ezer 800 forintot kap. Ez az alkalmazott orvosok legnagyobb tömegét érinti. A szakdolgozóknak pedig új bértáblát alkottunk a szakmai szervezetek javaslata szerint. Az volt a célunk, hogy a régóta rendszerben lévő, képzett szakembereknek többet adjunk, mint a frissen belépő, kevesebb végzettséggel rendelkezőknek, vagy a legmagasabb fizetésűeknek, vagyis a minimálbértől "széthúzzuk" a bértáblát.

- De hisz a pályakezdő szakdolgozók egyáltalán nem kapnak emelést, szemben a kezdő orvosokkal.

- Nem így mondanám, hanem inkább úgy, hogy keveset kapnak. De azt se felejtsük el, hogy az új szakdolgozói bértáblával megemelt garantált bérminimum pont ezt a réteget érintette pozitívan. A szakmai szervezetek által ajánlott bértábla szerint osztottuk el a rendelkezésre álló összeget, és tényleg csak azt tudom mondani, hogy a rendelkezésre álló keretből kihoztuk a legtöbbet. Azt hiszem, a béremelés első köre egy nagyon komoly üzenet, de én is tudom, hogy folytatni kell.

- Tehát nem fog megállni a bérrendezés?

- Nagyon nem szeretnénk megállni. Dolgozom rajta, hogy folytatni tudjuk, mert folytatni kell.

- Vehetem ezt ígéretnek?

- Talán látja a munkastílusomból, hogy én nem szoktam ígérgetni. Előbb megcsinálom és utána beszélhetünk róla.

- És ezek szerint az orvosi kar, illetve az orvosi érdekképviseletek nem élveznek prioritást?

- Nem. Sőt, az ápolói karhoz való viszonyomat az is jelzi, hogy még a béremelés előtt tiszteletbeli ápolóvá fogadtak. De most volt egy politikai adottsága ennek a helyzetnek, s így kellett cselekednünk, hogy az ágazatban béke legyen.

- Ön szerint tehát most béke van?

- Most is nagyon sokat kell dolgozni azon, hogy konstruktív helyzet alakuljon ki. Évekkel ezelőtt a működésképtelenség szélére sodorták az egészségügyet. Mi megkezdtük a módszeres rendrakást. Az új ellátórendszer pedig, amely július elsején elindult, ennek a rendrakásnak az első nagyon komoly lépése. Ne felejtsük el, hogy január elején vettük át a megyei és fővárosi intézményeket, május elsejével a városi kórházakat. Most van egy kézben az intézményrendszer, most lehet egységes kapacitásszabályozást, egységes ellátási elveket bevezetni, és ehhez képest elég gyorsan készen álltunk a július elsejei átállásra. Az új rendszert mindenkinek meg kell még tanulnia, a megfelelő ösztönzőket mellé kell raknunk, tehát még sok munka van, de a szükséges változtatásokhoz megfelelő feltételek most már rendelkezésre állnak.

- Magyarán ez volt az államosítás célja?

- Az volt a cél, hogy egy egységes, mindenki számára igazságos ellátórendszert rakjunk össze, amelynek első nagy lépését tettük meg.