Szokatlan módon teszik rendbe az egészségügyet

A Boston Consulting Group tanácsadó cég dolgozta ki a legutóbbi egészségügyi reform alapjait a szomszéd országban, mely azért is különleges, mert politikai konszenzus alakult ki mögötte. A nulladik lépés a transzparencia megteremtése, ehhez pedig pontos adatokra van szükség, írja a portfolio.hu. Erre alapozva lehet olyan érzékeny döntéseket meghozni, melyek végső soron egy kórház bezárását vonhatják maguk után. A munka azonban nem gyorsfutás, Újlaki Ákos projektvezető szerint 10 éves távlatban kell gondolkodni egy ilyen átalakítás során. A magyar egészségügyről úgy vélekedett, hogy a magánszféra elkezd jobban kiépülni, ezt az emberek out of pocket kiadásból finanszírozzák, ami drágább működést jelent, az állami rendszer pedig egyre kevésbé lesz kompetens. Be kell látni: nem kell ennyi főorvos a kórházakba. 

„Több terabájt adattal dolgoztunk és igenis van egyre több minőségi adat, szögezte le a szakember. – Ez nem feltétlenül az az irány, hogy milyen az emberek egészségügyi állapota, hanem azzal foglalkoznak, hogy például az orvosoknak milyen viselkedési gyakorlataik vannak. És ezzel eljutunk mikroszintre, ugyanis nem elég a kórházak szintjén figyelni a legfontosabb adatokat. Ezzel rálátunk arra, hogy mely orvosnak mennyi vizitje van, kinek kimagasló és ehhez milyen minőségi mutatók társulnak, például mennyi az újraoperálás hányada. Azt el kell ismerni, hogy lehetnek komplikációk, amiket nem lehet kiszűrni, az egészségügy nem egy abroncscsere, de ha látunk olyan mintát, ahol a betegek 20%-át újra kell operálni, annak már súlyos következményei kellene legyenek, akár engedélyvesztésre is lehetne beszélni.”

Mit tanulhat ebből Magyarország?

Nem titok, hogy Magyarországon is óriási a stakeholderek száma az egészségügyben. Az egyik legerősebb a helyi politika, a városok vezetése és az egyes régiók politikusai. Ők márpedig azt mondják, hogy erre a kórházra, erre a szülészetre szükség van, még akkor is, ha nem biztos, hogy az intézményt fel tudják tölteni orvosokkal, szakápolókkal és betegekkel.

Látható, hogy Magyarország más irányba fog elmenni, mint Szlovákia, ami az eltérő finanszírozói helyzetből fakad. Fontos látni, hogy ez a magyar irány végül drágább lesz, a magánszféra ugyanis elkezd jobban kiépülni, ami viszont annak a hátán épül egyre inkább fel, hogy az állami szektor egyre kevésbé kompetens.

Ha viszont a magánszektor erősen kiépül, akkor abból az állami szféra a rövidebbet fogja húzni. Arról nem is beszélve, hogy a magánszektor jobban tud fizetni is, ezért azaz orvos, aki nem a külföldre vándorlást választja, az átmegy a privátszférába.

Újlaki szerint jó irány az Állami Számvevőszék vizsgálata, mert szerinte azonosítani akarják a problémát, ám a célt is le kell szögezni. „A célnak annak kell lennie, hogy adott költés mellett a maximális minőséget kihozzuk a rendszerből és ennek érdekében milyen változtatásokat kell végrehajtani. Versenyre van szükség, a betegeknek áramlaniuk kell A-ból B-be, transzparenciát kell teremteni, amihez óriási mennyiségű adatra van szükség. Ez nem fog megtörténni egyik napról a másikra” – mondja.

A teljes cikk a portálon.