Szokják a kórházak az új felállást

Rácz Jenő szerint mindenképpen szükség lenne a kapacitások bővítésére is, ugyanis a betegek száma sajnos nem csökken. Alapvetően az aktív ágyak százszázalékos kihasználtsága jelenthet majd gondot egyes ellátásoknál a nyugat-dunántúli egészségügyi térségben. Különösen azokról az orvosi beavatkozásokról van szó – jellemzően ilyen az urológia –, amelyekben a Veszprém megyei kórházra hárul oroszlánrész július 1-je után. A Csolnoky-kórház nagyobb mértékben kapott ilyen jellegű feladatot az átalakítás során. Emellett ide került a funkcióváltó tapolcai kórházból az alapszintű sebészeti és belgyógyászati ellátás egy kisebb része is – olvasható a Magyar Hírlap – online oldalán.

Rácz Jenő főigazgató úgy nyilatkozott: korábban olyan munkamegosztást tartott volna szerencsésnek, amelyben – megyei integráció révén – Tapolcán megmaradt volna az alapszintű aktív belgyógyászat, a többi ellátást pedig a Csolnoky-kórház vette volna át, és ezek egy részét egynapos formában végezte volna. Ilyen példa működik Somogy megyében is a marcali és a kaposvári kórház között – emlékeztetett Rácz Jenő, aki szerint az elképzelést 22 elkészült terv is tükrözte, a megvalósításban pedig a minisztérium mellett az intézményfenntartó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) is partner volt, akárcsak maga a megye.

Tapolca ugyanakkor a rehabilitációs fejlesztési projektben látta a jövőt, így a terv meghiúsult. Most tehát Tapolca feladatainak egy része a Csolnoky-kórházon kívül az ajkai és a keszthelyi kórházba került át. Probléma ugyanakkor, hogy a Csolnokynak nincs lehetősége annyi fizetett munkát végezni, amennyi így rá hárul.

Mint megírtuk – olvasható a lapban - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a közelmúltban közzétette az egyes kórházak úgynevezett teljesítményvolumenjét, vagyis azt a gyógyítási mennyiséget, amennyiért közfinanszírozás jár. Tapolca egykori volumenjét azonban nem teljes mértékben osztották szét az onnan feladatot átvevő intézmények között, így a jövő zenéje lesz, hogyan sakkoznak majd az érintett kórházak. Rácz Jenő egyfelől egyetért azzal az egészségszervezési filozófiával, hogy a közfinanszírozott gyógyításokat az úgynevezett nappali ellátási formák felé kell elmozdítani, ám szerinte szükség lett volna a kapacitások bővítésére is, hiszen a betegek száma sajnos nem csökken.

Ugyancsak a páciensek várható létszáma dönt majd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban is arról, lesznek-e zökkenők a kazincbarcikai kórház megszűnt aktív ellátásainak átvételével. A megyei intézmény főigazgatója szerint „ha kevesebb lesz a beteg, ami nem valószínű, akkor ellátásuk semmilyen gondot nem okozhat". Barcika belgyógyászatának 80%-át vették át, a sebészet pedig teljes egészében hozzájuk került, de szűkebb lehetőségek mellett – mondta Csiba Gábor.

Ezenkívül a megyei kórházhoz került a miskolci városi intézmény, a MISEK stroke-ellátása. Ehhez húsz ágyat kaptak – részletezte Csiba –, a feladatot a korábbi kapacitás nyolcvan százalékából kell elvégezniük. Átlagosan a másutt megszűnő ellátásokat a korábbinál tízszázaléknyi szűkítés mellett kell folytatni – összegzett a főigazgató.