• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Szőlő, cseresznye, zeller - miért árthatnak?

Lapszemle 2018.05.12 Forrás: Agrárszektor
Szőlő, cseresznye, zeller - miért árthatnak?

A legkedveltebb gyümölcsök, zöldségek hordozzák a legtöbb növényvédőszer-maradékot.  

Franciaországban a szőlő és a cseresznye, a fűszernövények és a zeller hordozzák a legtöbb növényvédőszer-maradékot, az egészségügyi határértéket is átlépi a portékák átlagosan 3,2 százaléka. Magyarországon sokkal jobb a helyzet, az egészségre veszélyes mennyiséget a minták alig egy százaléka tartalmazza – adta hírül a Laboratórium.hu portál alapján az Agrárszektor.

Franciaországban a Génération futures (A jövő generációi) nevű szervezet megbízásából a versenypolitikai, fogyasztói ügyeket, illetve a csalást felügyelő főigazgatóság (GCCRF) végezte el a méréseket, amelyek során öt év alatt 19 féle gyümölcsöt és 33 féle zöldséget vettek górcső alá, összesen 11103 mintát vizsgáltak meg – írta a Le Monde napilap. A szőlőminták 89, a klementin, a mandarin és a cseresznye 88, a grapefruit 86, az eper, a nektarin és az őszibarack 83%-ánál találtak növényvédő szert, a sort pedig a szilva (35%), a kiwi (27)% és az avokádó (23%) zárta. Igaz ugyan, hogy a növényvédőszer-maradékok jelen voltak agyümölcsökben, de a határértéket csak 2,7%-uknál lépte át a peszticid szintje. Első helyen a cseresznye (6,6%), a mangó és a papaya (4,8%), illetve a narancs (4,4%) szerepelt, ezek voltak a legkevésbé szennyezettek.

A zöldségek között a zeller (85%), a fűszernövények (75%), a cikória (73%) és a saláta (66%) számítanak a leginkább szennyezettnek, míg legtisztábbnak a cékla (4 %), a spárga (3 %) és a kukorica (2 %). A minták 3,5 %-nál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.

Magyarországon a korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig alig egy százalékban mérhető – mondta el a Laboratorium.hu-nak Suszter Gabriella, a növényvédőszer-vizsgálatokat is végző Wessling Hungary Kft. független laboratórium munkatársa. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint ez is csak akkor veszélyes az emberi egészségre, ha valaki ugyanazt a peszticidet tartalmazó gyümölcsből fogyaszt rendszeresen nagy mennyiségét – ennek azonban nagyon kicsi a valószínűsége. A legveszélyesebbek azok a zöldségek-gyümölcsök, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek. A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis bizonytalan azok származási helye, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak.

Legolvasottabb cikkeink