Máig nem tudjuk, mennyi NDMA-t tartalmazott a valzartántartalmú gyógyszerek napi dózisa?
2018. június 29-én robbant a bomba: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több vérnyomáscsökkentő gyógyszer forgalmazását felfüggesztette, mert felmerült, hogy minőségi hibás lehet az érintett készítmények hatóanyaga - foglalkozik a témával a Ködpiszkáló-blog.
A valzartánnal, mint gyógyszermolekulával nincs is semmi baj. A baj abból fakadt, hogy a vegyület gyártása során szennyezőként egy olyan vegyület képződött, amely mérgező, és sajnos ezt a vegyületet nem távolították el a gyógyszerek előálítására használt nyersanyagból. Hogy történhet ilyen? Elfogadható magyarázat nincs - ilyen nem történhetne. De mivel mégis megtörtént, érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni az ügyet.
A valzartán-botrányt "okozó" vegyület egyébként az N-nitrozo-dimetilamin (NDMA). Ez a vegyület, azon túl, hogy ismerten rákkeltő hatású, jelen van a cigarettafüstben és számos élelmiszerben: halakban, sörben, füstölt és pácolt húsokban. Mint a karcinogén anyagok általában, az NDMA nem okoz feltétlenül rákot, azonban fogyasztásának mértéke és gyakorisága összefügg a daganatos betegségek kialakulásának rizikójával. Magyarán: az NDMA fokozza a rák kockázatát (elsősorban a májrákét).
A karcinogén anyagok esetén nem mindegy, hogy milyen dózisban kerülnek be a szervezetbe. Egy viszonylag friss spanyol felmérés szerint a napi átlagos NDMA-bevitel az élelmiszerekkel és italokkal 0,1 mikrogramm. Korábbi adatok szerint ez a szám akár 1-2 mikrogramm is lehet, és erősen függ a hús- és sörfogyasztás mértékétől. Hazai adatokat nem ismerek, de gyanítom, hogy mi, magyarok a jelentősebb fogyasztók közé tartozunk - írta a szerző.
Mindez azért lényeges, mert egy igen fontos adatot máig nem ismerünk: mennyi NDMA-t tartalmazott a valzartántartalmú gyógyszerek napi dózisa? Jelentősen meghaladta/meghaladta/alatta maradt annak a mennyiségnek, amit "amúgy is" megeszünk, megiszunk?
Sajnos, ez a számos kérdőjelt felvető ügy visszafordíthatatlan károkat okozott a betegek bizalmában. Mit ér ezek után az a gyakran hangoztatott közhely, hogy a gyógyszerek biztonságossága magas szinten ellenőrzött és bizonyított? Igaz, hogy ez egyetlen eset elenyésző arányt képvisel a sok ezer gyártóhoz és hatóanyaghoz képest, de a közbizalomban esett károk nagyon súlyosak. Az is komoly probléma szerintem, hogy máig nem tudhatjuk, mennyi szennyezést tartalmaztak a gyógyszerek, s ebből következően mekkora a veszély mértéke? Az ellenőrzésben és a (válság)kommunikációban is vannak rendszerszintű zavarok, hibák, amit az is tetéz, hogy néhány politikus, rövid távú haszonszerzés érdekében még fokozza is a hisztérikus hangulatot, ahelyett, hogy nyilatkozatok tétele helyett inkább tájékozódna...