Szulejmán szultán szívét keresik

A Turbéki-szőlőhegyen török kisvárosra bukkantak, amely a sír közelében épült ki. A Szulejmán Kutatócsoport dolgozik a helyszínen. Képes riportban számolt be a National Geographic, a pécsi Szulejmán Kutatócsoport munkájáról és sikereiről. Kérdéseinkre dr. Pap Norbert, a kutatócsoport vezetője válaszolt, aki dolgozott a PTE Illyés Gyula Karán és jelenleg is a Magyar Földrajzi Társaság Tolna Megyei Osztályának elnöke - írja a teol.hu.

– Pontosan milyen török kori kutatásokról van szó?

– Mint ismeretes, Szulejmán szultán 1566-ban Szigetvár mellett, a vár ostroma közben hunyt el. Úgy tudjuk, hogy belső szerveit a sátrában temették el, miközben halálát a sereg előtt jó ideig titokban tartották. A sátor helyén a későbbiekben, valószínűleg az 1570-es évek első felében pazar török síremléket, úgynevezett türbét építettek. Ezt a türbét egy kisebb erőd védte, amelyen belül többek között egy derviskolostor, és egy laktanya is helyet kapott. Később ott fontos búcsújáróhely alakult ki, amelyhez muszlim hitű zarándokok ezrei látogattak el. A sírhelyet 1692-ben lerombolták, gyakorlatilag nyoma sem maradt. A későbbiekben többféle legenda is lábra kapott, ma már nem lehet tudni, hogy hol lehetett a helyszíne. Kutatásunknak egyik célja, hogy megtaláljuk a mitikus szultáni sírt.

– Mi az, amit eddig találtak, felfedeztek, mi a vizsgálataik újdonsága, érdekessége?

– Csapatban dolgozunk, és többféle módszert, köztük a kemény természettudományok módszereit is alkalmazzuk. A kutatócsoport belső magja csak néhány főből áll, ugyanakkor a patológustól a nyelvészeken át a geofizikusokig számos szakember segíti a munkánkat. 2013 elején, a kutatások kezdetekor úgy véltük, a hagyományos és a modern vizsgálati eljárások ötvözése lehet a leghasznosabb, és az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, igazunk lett. Szigetvár közelében, a vártól északkeletre, a Turbéki-szőlőhegyen sikerült nyomára bukkanunk annak a kisvárosnak (törökül kaszabának), amely a sír körül, vagy a sír közvetlen közelében épült ki. A települést, amely az általunk felkutatott 1680-as, 1690-es évek térképein rendre szerepel, Turbéknak hívták. Minket leginkább az érdekel, hogy miképpen alakult ki a szulejmáni sírral összefüggésben épített város, hogyan működött, kik voltak a lakói, kik látogattak el ide. Mindemellett természetesen a régészek feladata a csapatban az egykori település maradványainak feltárása, hogy ezzel a nagyközönség számára látogathatóvá tegyük a történelmi emlékhelyet.

A teljes interjú a Tolnai Népújság online oldalán olvasható.