Szülés: korlátok és visszanyesett jogok

Az augusztus közepéig tartó „Az Év Szülészete" szavazás kapcsán a szervező gyermek-egészségügyi portál szakértői összevetették az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait az aktuális hazai gyakorlattal. Még egy hónapig (augusztus 18-ig) értékelhetik a hazai kórházak szülészeti osztályait a kismamák. Az összesített verseny nyertese mellett három kategóriagyőztest is hirdetnek a szervezők: a szülőszobai ellátás, a gyermekágyi és újszülöttellátás, valamint a felszereltség és környezet legjobbjait ismerik el. „Az Év Szülészete" versenyt harmadik alkalommal hirdették meg – derül ki a rendezvényről kiadott közleményből – olvasható a nol.hu portálján.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még 1999-ben kiadott egy kézikönyvet a normális szülésről, amelyben összefoglalta, melyek az ajánlott és nem ajánlott eljárások.

A nemzetközi ajánlás szerint az anya dönthet arról, hol kívánja világra hozni gyermekét. Magyarországon ez sajnos csupán a szülések töredéke esetében teljesül. A szülés helyszíne lehet intézmény – ami nem itt folyik, azt hivatalosan „intézményen kívüli szülésnek" nevezik. Ma már intézmény csak egyféle van: a kórház szülészeti osztálya. A szülőotthonok megszűntek, bábák vezette születésházak pedig még nincsenek. Intézeten kívül szülhet az ember bárhol (otthon, barátnőnél, bérelt lakásban), de ennek feltételei nagyon komolyan szabályozottak. A hatályos rendelet szigorúan kiköti, hogy ki szülhet intézeten kívül, és kik legyenek jelen a szülésnél. Ezek a körülmények ma hazánkban csak nagyon kevés nő számára biztosítottak – emeli ki a portál.

A hazai kórházak 4 %-ában az édesanya egyáltalán nem kapja meg a babát. A császármetszéssel szült anyák gyerekei is így járnak, pedig külföldi példák bizonyítják, hogy a műtét után megoldható az azonnali bőrkontaktus. Kórházaink több mint egyharmada nem teszi lehetővé, hogy az édesanya és gyermeke korlátlanul együtt maradhasson a szülés utáni napokban.