• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Szüléstörténet a hálapénztől mentesített rendszerben

Lapszemle 2022.07.07 Forrás: wmn.hu
Szüléstörténet a hálapénztől mentesített rendszerben

„Az orvos azt mondta, ha ott szülök, akkor – ha kell – ő igenis nyomja a hasam vagy ugrál rajta."

Réka története tökéletesen illusztrálja, hogy milyen helyzetbe kerülhetnek azok a nők, akik a jelenlegi szülészeti rendszer és az abban dolgozók számára nem a „problémamentes, könnyen” szülő nők csoportjába tartoznak. Ahogy azt is, hogy a szakmai színvonal és a naprakész információk szempontjából átláthatatlan kavalkádban egyáltalán nem mindegy, hogy melyik kórházban és milyen szakembergárdával adhat életet egy édesanya a gyermekének, olvasható a wmn.hu portálon. 

Meglepetésére a kórházban, ahová továbbirányították, nem tudtak sem az áramszünetről, sem az átirányításról, és azt mondták, hogy telt ház van, ezért az ügyeletes orvos felhívta a küldő szülészeti osztály vezetőjét. Ekkor vált világossá Réka számára, hogy az indítás elutasításával a 40. hét betöltésekor felkavarta az állóvizet. 

A két kórház közötti telefonbeszélgetésből kiderült, hogy az áramszünetig még két nap van hátra, azonban mivel pár nappal előbb az indítást, majd az azonnali császármetszés lehetőségét is elutasította, azt érzékelte, hogy „problémás kismama” lett. Ennek ellenére a kórház végül mégis azt üzente neki: menjen vissza! Hogy tisztázza a helyzetet, ő maga is felhívta az illetékes szülészeti osztály vezetőjét. „Nagyon rossz élmény volt az a telefonbeszélgetés. Üvöltözött velem, és azt mondta, hogy ő egészséges anyát és gyereket szeretne, én pedig minden nappal kockáztatom a babám életét. 

Azt mondta, hogy biztosan mindent összeolvastam a női magazinokban meg a neten, és minden beavatkozást el fogok utasítani. Azt is hozzátette, hogy ha ott szülök, akkor – ha kell – ő igenis nyomja a hasam vagy ugrál rajta. Sírva mondtam el neki, hogy én is egészséges gyereket szeretnék, csak annyit kérek, hogy amíg lehet, hagyjanak engem hüvelyi úton szülni. A beindításra már igent mondtam, nem értettem, hogy miért kell engem piszkálni, bántani. Azt mondta végül, hogy próbáljam meg, de ha másnap délig nincs baba, mennem kell a műtőbe” – számolt be Réka a telefonhívásról.

(Megjegyzés: Még ha az érintett édesanya tájékozódott is valamelyik női magazinból, amiben egyébként személy szerint semmi kivetnivalót nem látok, sokkal érdekesebb kérdés, hogy vajon az érintett szülészeti osztály vezetője olvasta-e az alábbi keretesben idézett országos tájékoztatót a szülésről.)

Szülésindítás, de mikor?

Az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat és többek között a nőgyógyászat területén illetékes szakfelügyelő által kiadott „Tájékoztató a szülésről” című dokumentum szülésindítás időpontjának meghatározására vonatkozó része:

„A családközpontú szülészeti ellátás egyik alapja a szülés természetes lefolyásának támogatása. A természetes szülés azonban nem csupán a hüvelyi úton történő szülést jelenti. Ilyenkor az orvos és a szülésznő törekszik arra, hogy a szülés a lehető legkevesebb beavatkozás mellett történjen. Támogatják, hogy a szülés lehetőleg magától induljon meg, elsősorban a betöltött 41. hét (40 hét + 6 nap) előtt, de kellő mérlegelés és az Önnel történő közös döntés alapján a betöltött 42. hétig (41. hét + 7 nap) is lehet várakozni, ha nem észlelnek olyan eltérést, ami szükségessé teheti a szülés megindítását.” 

Kiemeljük: „Önnel történő közös döntés alapján”

A 40. hét elejétől a 42. hét végéig egy potenciális tragédia esélye tehát valóban növekszik, de fokozatosan, és nem egyik napról a másikra. Fontos információ, hogy a szülésindítás is gyakran járhat komplikációkkal mind a magzat, mind az anya számára, valamint a terminus pontos meghatározására sincs százszázalékosan biztos módszer.

„Nem akartam még egy idegen helyet”

„Itt volt az a pont, ahol rájöttem” – folytatta beszámolóját Réka – „hogy a feltételezésemmel ellentétben ez a kórház igazából nem VBAC-támogató, hanem csak engedik szülni azt, aki éppen magától megszül. Ahogy arra is: amikor aláírtam, hogy nem szeretnék szülésindítást a 40. hét végén, az számukra felháborító cselekedet volt. Én akkor nem azt éreztem, hogy keményen kiállok a jogaimért, hanem egyszerűen csak jeleztem, hogy ezt nem szeretném. Ennek ellenére nem akartam még egy idegen helyet is, ha már választott orvos, és választott szülésznő sem lehetett velem. Az volt bennem: megtehetem, hogy még tovább várok, de kicsit féltem attól, hogy ha így teszek, el sem látnak. 

Persze lehet, hogy ez nem így van, de attól féltem, hogy mivel itt szeretnék szülni, minél inkább magam ellen hangolom őket, annál kisebb bármire az esélyem.

A cikk a wmn.hu portálon olvasható. 

Legolvasottabb cikkeink