Szülőtartás: nem tapasztalható perdömping

Egyelőre nem indítottak tömegesen pereket az idősotthonok fenntartói a tartozást felhalmozó bentlakók hozzátartozói ellen – tudta meg a Magyar Nemzet. A szakemberek szerint noha nem lehet tudni, mekkora a követelhető összeg felső értéke, az már most látszik, hogy a perköltségek alighanem felülmúlják majd a várható „bevételt" – írja az mno.hu portálja.

Május óta lehetőség van arra, hogy időseket ellátó intézmények az ellátás költségét egy évre visszamenőleg, peres úton hajtassák be a gondozott gyermekeitől. Eddig azonban a szakjogászok és az intézmények sem csaptak le a törvénymódosítás nyújtotta lehetőségre. Nem lehet ugyanis tudni, hogy a perek – túl azon, hogy etikai kérdéseket vetnek fel – anyagilag megérnék-e a szociális intézményeknek. A perköltség mértéke alighanem meghaladja majd a követelhető összeg nagyságát – nyilatkozta Szabó Ferenc Tamás szociális és gyermekjogi mediátor, aki egyben a gödi Medotel Idősek Otthona igazgatója.

A szakjogász rámutatott: mivel még nem született ilyen ügyben egyetlen jogerős döntés sem, nem lehet tudni, a bírák milyen szempontok alapján döntik majd el, hogy a hozzátartozó igazat mond-e, amikor azt állítja, nem tudja támogatni a szülőt. Egyelőre csak találgatások vannak arra nézve is, mekkora összeget lehet egyáltalán követelni a rokontól. A törvény szerint ugyanis – bár a követelés összege elérheti az illető keresetének 50 százalékát is – nem lehet olyan mértékű, ami az alperes megélhetését kockáztatja.

A perköltségeket az intézményeknek kell majd megelőlegezniük, azok nagysága pedig a hónapokon vagy akár éveken keresztül elhúzódó eljárások során szinte biztosan meghaladja majd a követelt térítési díj mértékét.

Szabó Ferenc Tamás felidézte, a törvényalkotó már 2011-ben belefoglalta az alaptörvénybe a szülő-gyermek közti viszonosság elvét, s ez önmagában helyes. Az intézmények azonban idegenkednek attól, hogy polgári peres eljárással bolygassák meg a családtagok, valamint az idősek otthona és a család közti, alapvetően bizalomra épülő kapcsolatot.

Ahol nincs fizetőképesség, ott hiába van fizetési hajlandóság – mutatott rá Skultéti József, a Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthonának vezetője. Mint kifejtette, náluk jelenleg a gondozottak harminc százaléka nem képes a jövedelméből megfizetni a térítési díjat (amelynek mértéke nem éri el a havi 100 ezer forintot), azaz legalább minden harmadik bentlakó esetén szükség lenne a hozzátartozó hozzájárulására. Szerinte azonban „aprólékos, de kitartó munkával" képesek arra, hogy az esetek többségében kezeljék a térítési díj fizetésének elmaradásait. A gödi otthon igazgatójához hasonlóan a fővárosi intézmény azt vetette fel a pereskedéssel kapcsolatban, vajon megéri-e „ennyiért" összeveszíteni a család tagjait, mennyi pénzt vinne el az ügyvédi költség. Rámutatott: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság – vagyis az állami intézményfenntartó –, amely közel harmincezer gondozott ellátását felügyeli, információi szerint több százmillió forintnyi térítési díj befizetéséért próbál elkeseredett lépéseket tenni. Talán ezzel az eszközzel is – tette hozzá Skultéti József.